A kis- és középvállalati (kkv) szektor mélyülő pesszimizmusát közel egy éven keresztül a globális konjunktúra mérséklődése és az Európai Unió gazdasági bizonytalansága táplálta. A nemzetközi és a hazai előrejelzések szerint 2005 második félévében javuló konjunkturális környezet várható. A magyarországi kkv szektor üzleti megítélésében visszafogottság érezhető, többségük véleménye szerint a rövid távú feltételek az általános fellendülést nem segítik.
A kkv-k egyötöde fél éven belül a nemzetgazdaság javuló kilátásait feltételezi, 44 százalékuk azonban a jelenlegi feltételek változatlanságával számol. Saját vállalkozásuk jövőbeni helyzetét illetően javulást a kkv-k egyötöde vár, 44 százalékuk pedig változatlan körülményekkel számol. Kismértékű romlásról egynegyedük, jelentős rosszabbodástól egytizedük tart. Júliusban kismértékben emelkedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyek reális esélyt látnak teljesítményük rövid távú növelésére: öt százalék alatti termelésnövelést feltételez minden hetedik vállalkozás, e feletti bővülésben 12 százalékuk bizakodik. A kkv-k rövid távú előrejelzésében a versenyhelyzet megítélése stabil: júliusban a működését veszélyeztető verseny kialakulásától a vállalatok egyharmada tart, új erős versenytárs megjelenésével pedig 38 százalékuk számol.
A konjunktúra indexből kiderül, hogy a beszállítói lehetőségek a hazai cégek versenyképességi hátránya miatt nem bővülnek a kívánt, vagy elvárható mértékben. Az idei év második felében a középvállalatok egynegyede lát csak esélyt arra, hogy a multinacionális vállalkozásokkal együttműködésre lépjen.
Változatlan gazdálkodási feltételek
A hazai vállalkozások a termelés alapvető feltételrendszerében év végéig jelentős elmozdulást nem várnak. A 2006. évi költségvetési törvény kidolgozásakor elsődleges szempont az államháztartási hiány mérséklése, a gazdálkodó szervezetek versenyhelyzetének javítása és a foglalkoztatás bővítése. Az államháztartás átfogó reformját bevezető adó- és járulék rendszer átalakítás vonzóbbá és versenyképesebbé tenné Magyarországot, hosszú távon stabilizálná a növekedés egészséges szerkezetét és javítaná a jövedelemtermelést. Az öt évre tervezett adóreform menetrendje szerint, az államháztartás feszített bevételei miatt 2006-ban főként a magánszemélyek számára várhatók kedvező korrekciók. Az áfa és jövedelemadó kulcsok csökkentése a vásárlóerő, a belföldi kereslet bővülését vonja maga után, így a hazai vállalkozások kedvezőbb piaci lehetőségekkel számolhatnak – áll az Ecostat jelentésében.
A KKV-szektor fejlődését az Ecostat szerint 2005 második félévében a termékeik, szolgáltatásaik iránt jelentkező alacsony belföldi kereslet akadályozza. Felsorolásukban megegyező súllyal második helyen szerepel a gazdasági környezet bizonytalansága és a tőkehiány.
Az előrejelzések szerint a vállalatok többsége – közel hatvan százaléka – rövid távon készletállománya szinten tartásával számol. Saját előállítású készletei növelését 14 százalék tervezi, készletcsökkentést 28 százalékuk valószínűsít. A vásárolt készletek állományában növekedéssel kalkulál a cégek 18 százaléka, minden negyedik vállalat viszont csökkenést feltételez. Az év utolsó hónapjaiban javuló belföldi kereslettel a cégek 15 százaléka, stabilitással pedig 53 százalékuk számol. Az export lehetőségek megítélésében a kkv szektor hosszú ideje pesszimista. Ez év második félévében a külpiacok értékesítési helyzete nem változik a cégek 84 százaléka szerint, kismértékű javulásban mindössze 4 százalékuk reménykedik.
Likviditási feltételek
Az Ecostat elemzése szerint a hazai vállalkozások gazdálkodását rövid távon megkönnyíti a csökkenő inflációs tendencia és az alapkamat ismételt mérséklése. A tevékenységükhöz import termékeket felhasználó cégek számára kedvező a tartósan magas forintárfolyam- állapítja meg a konjunktúra index. A hazai vállalatok többségének (62 százalék) likviditási helyzete rövid távú változatlanságával számol. Javulást a cégek mindössze 9 százaléka feltételez.
Ingadozó beruházási kedv
Az utóbbi tizenkét hónapban a kkv szektor beruházási hajlandóságát csökkenő tendencia jellemezte. A növekedés lassulásával, a piaci viszonyok kiszámíthatatlanabb változásával a cégek beruházási hajlandósága mérséklődött, a vállalatok óvatosabb gazdálkodást folytatnak.
A hitelfelvételre szoruló cégek köre az eddigi legmagasabb értékre, azaz 66 százalékra bővült, ami a hazai vállalkozások saját fejlesztési forrásainak szűkülésére utal – jegyzi meg az Ecostat. A beruházási tevékenységet mérséklő tényezők között csökkent a szerepe a bizonytalan jövőnek, jelentős aránynövekedéssel első helyen áll a kereslethiány. A kapacitások rövid távú kihasználtságáról szóló utolsó prognózis jóval borúlátóbb a korábbinál. Júniusban felesleges termelési háttér kialakulásával a cégek 51 százaléka, júliusban 73 százalékuk számolt. Megfelelő eszközpark minden negyedik vállalkozást jellemzi.
Változatlan inflációs várakozások
A júniusi 3,8 százalékos inflációs adat némileg magasabb az előrejelzésekben vártnál és a májusi árindexnél. A kőolaj és az idényáras élelmiszerek áremelkedését kiszűrve júniusban az árak mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek, az úgynevezett maginflációs mutató 1,9 százalékra, mélypontjára csökkent. Júliusban a kis- és középvállalatok inflációs prognózisa 5,9 százalék, ami több mint 2 százalékponttal meghaladja az Ecostat előrejelzését. A decemberi, 12 havi árindexre vonatkozó előrejelzést fél százalékponttal lefelé korrigálták a vállalatok, átlagosan 5,5 százalékra.
A termelői árak növekedése hosszabb ideje 2-3 százalékponttal alacsonyabb a fogyasztói árak emelkedésénél. Júliusban a kkv-k saját hatáskörű áremelési törekvése valamivel szerényebb a korábbinál, mértéke 2,3 százalék.