Az Európai Bizottság a magyar GDP növekedésére szóló előrejelzéseit növelte, de a deficitcsökkentés esélyeit borúsan ítélte meg. A Strasbourgban kedden közzétett beszámolójában a brüsszeli végrehajtó testület 3,9 százalékra becsüli a magyarországi növekedést erre az évre, 3,7 százalékra jövőre és 3,8 százalékra 2006-ra, ha marad a gazdaságpolitika irányvonala. Tavasszal az EU 3,2 százalékos növekedést jósolt a magyar gazdaságnak erre az évre és 3,4 százalékosat jövőre.
EU-szinten jövőre 2,3 százalékot, azután 2,4 százalékot jeleznek előre, míg a tizenkét EU-tagállamot tömörítő euróövezetben az idei GDP-növekedést 2,1 százalékra, a jövő évit 2,0 százalékra, a 2006-ost 2,2 százalékra teszik.
Az idei számok meghaladják a várakozásokat, jövőre a növekedést valamelyest lassítják a jelenlegi magas olajárak következményei – írja a bizottsági beszámoló. A javulást részben a kedvező világgazdasági fejlemények okozták, de jelentősen hozzájárult a megfelelő makrogazdasági politika, a gyenge infláció, a kedvező finanszírozási körülmények és a szerkezeti reformokban elért haladás.
800 ezer új munkahely lesz idén
A jó irányzatok nyomán idén 600 ezer új munkahely keletkezik az euróövezetben, 800 ezer az egész EU-ban. Magyarországon az idei munkanélküliséget 5,8 százalékosra, a jövő évit 5,9 százalékosra, a 2006-ost 6 százalékra becsli a bizottság. Uniós szinten ugyanezen időszakokban 9,1 százalék, 9,1 százalék, illetve 8,8 százalék a várakozás, míg az euróövezetben rendre 8,9 százalék, 8,9 százalék és 8,6 százalékot jósol a testület. A legnagyobb munkanélküliség – 19 százalékos – Lengyelországban ígérkezik, a régi tagállamok között – 11,1 százalékkal – Spanyolország küzd a legsúlyosabb foglalkoztatási problémával. Az új tagországok közül e téren Ciprus után Magyarországé a legjobb előrejelzés.
Uniós szinten idén 2,2 százalékos, jövőre 2,1 százalékos, azután 1,9 százalékos inflációt várnak Brüsszelben. Magyarországon idén 6,9 százalékos, jövőre 4,6 százalékos, 2006-ban 4,2 százalékos átlagos áremelkedésre számítanak. Az euróövezetben hanyatló tendenciát, 2,1 százalékos, 1,9 százalékos, majd 1,7 százalékos inflációt várnak átlagosan.
Borúlátó prognózis a magyar áht-hiányról
Az államháztartási hiányt a hazai össztermékhez (GDP) képest az euróövezetben idén 2,9 százalékra, jövőre és 2006-ban 2,5 százalékra várják átlagosan. Németországot, Görögországot, Franciaországot, Olaszországot és Portugáliát figyelmeztette a bizottság, hogy kiegészítő erőfeszítések hiányában deficitjük elérheti vagy meghaladhatja a kritikus 3 százalékot a következő években is.
Magyarországon e téren 5,5 százalékot, 5,2 százalékot, majd 4,7 százalékot jósol Brüsszel, az új tagországok között ez csaknem a legrosszabb eredmény. A huszonöt EU-tagország átlagában idén 2,8 százalék, jövőre 2,4 százalék, azt követően 2,3 százalék körül alakulhat ez a mutató.
Az új tagállamokat illetően a bizottság azt jegyezte meg, hogy az átlagnál többnyire sokkal gyorsabb gazdasági növekedésüknek köszönhetően javulhat a teljesítményük a költségvetési deficit terén az elkövetkező években, az euróövezeti tagságra készülve. Ezeknek az országoknak egyöntetűen csökkenő inflációt, kisebb munkanélküliséget, növekvő beruházásokat és bővülő lakossági fogyasztást jósolt a bizottság. Kiemelte azonban, hogy Magyarországon „kivételként az általános irányzathoz képest, a deficitcsökkentés jelenleg kisebb a korábban vártnál, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedési feltételek ott is kedvezőek”.
A közadósság tekintetében – amelynek meghatározott, a GDP 60 százalékánál nem nagyobb szintje az államháztartási hiány legföljebb 3 százalékos GDP-arányos szintjéhez hasonlóan feltétele az euróövezeti csatlakozásnak – Magyarországon idén 59,7 százalékot, jövőre 59,5 százalékot, 2006-ban 58,9 százalékot várnak. Uniós szinten az átlagos adósság 63,5 százalék körül alakul, míg az euróövezetben még 2006-ban is meghaladja a 70 százalékot, ha nem változnak a gazdaságpolitika fő vonalai.
Kockázatot jelent az olajár és az amerikai egyensúlyzavar
A keddi becslés igazolódásának kockázatai közül a bizottság kiemelte a magas olajárak esetleges tartósságát, illetve a korábbi amerikai makrogazdasági egyensúlyzavarok világgazdasági következményeit. A belső kockázatok közül a jelentés a befektetői és a fogyasztói bizalom helyreállásának ütemét, illetve néhány tagállam esetében a külső kereslettől való függőséget említette meg. A pozitív elemek között a testület a világkereskedelem tartós dinamizmusát, a munkapiaci reformok eredményeit és az uniós fogyasztás javulását sorolta fel. Nem zárható ki az energiaárak valamelyes csökkenése sem – tette hozzá a testület.
Romano Prodi elnök bizottságának a Strasbourgban tartott keddi találkozó volt az utolsó hivatalos ülése. A szokásos heti ülést a jövő héten – szerdán Brüsszelben – elvben már az új testület, a José Manuel Durao Barroso vezette bizottság tagjainak részvételével tartják, ha az Európai Parlamentben a 25 tagú új testület szerdán bizalmat kap.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
