Korkman elismerte, hogy a eurózóna tagjelölt országaiban határozott intézkedéseket hoztak a statisztikai rendszerek megfeleltetésére, ám hozzátette, hogy a bizottság és az Európai Központi Bank alaposan szemügyre veszi majd a statisztikákat. Az adatok pontosságát azonban Korkman szerint nehéz lenne most az Európai Pénzügyi Rendszer (EMU) kritériumai közé felvenni, hiszen – mint mondta – az új tagokat a régiekhez hasonlóan kell kezelni.
Ciprus, Litvánia, Szlovénia 2007-ben kíván az euróövezethez csatlakozni, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lettország, Lengyelország, Szlovénia és Málta az eurót 2008-2010 között akarják bevezetni.
Az euró bevezetésének előnyeiről szólt Leszek Balcerowicz, a lengyel központi bank elnöke, aki szerint az euró bevezetése révén 0,2-0,4 százalék közötti mértékben növekedhet majd évente a lengyel nemzeti termék növekedési üteme, emellett a közös pénz használata a kereskedelmi forgalom és a beruházások növekedésével, a pénzátutalási költségek mérséklődésével is jár. Balcerowitz korábban azt közölte, hogy a lengyel gazdaság számára az ideális az lenne, ha már 2007-ben csatlakoznának az euróövezethez, most viszont azt mondta: kérdéses, hogy Varsó addigra teljesíteni tudja-e a belépési kritériumokat.
A magyar euróövezeti csatlakozás szemopntjából igen kedvező lehet, hogy az európai uniós igéret miszerint az államháztartási hiány számításából kikerülhetnek a magán-nyugdíjpénztári pénzek. Így mindazok a tagországok, amelyek a nyugdíjreform költségei miatt produkálnak az eurózóna alapját képező stabilitási és növekedési egyezményben meghatározott a GDP 3 százalékánál nagyobb – államháztartási hiányt, különleges bánásmódban részesülnek majd.
