Aki Molnár Gyulát és Fodor Gábort ellenzéki politikusként kezeli, az nem látott még se politikát, se ellenzéket, se igazságot.
Nézzük meg közelről, mit is művelt a Magyar Szocialista Párt elnöke a kampányban, hogy aztán megemlékezzünk a már mindent eláruló, közéleti hastáncban világbajnoki címre esélyes Fodor Gáborról.
Induljunk a lényegtől. Amint a zoom.hu megírta, Molnár – a dokumentum alapján a politikai analfabétaként vagy cinkosként működő Karácsony Gergellyel együtt – aláírt egy egyébként betarthatatlan szerződést a Liberálisokkal. Ennek értelmében évi sok millió forintot (az MSZP-P pártra, valamint a pártalapítványra jutó költségvetési támogatásból a Párbeszéd támogatására eső tíz százalék felét) adott volna az MSZP a Fodor-féle bohóctréfapártnak azért, mert beviszi egy képviselőjét a parlamentbe.
Ismétlem:
Ha minden igaz, de miért lenne itt bármi igaz, Molnár az alkut eltitkolta a pártja elől.
Most egy pillanatra vegyük komolyan Molnárt és az MSZP-t, és tételezzük fel, hogy politikai stratégia állt a Liberálisokkal megkötött egyezség mögött. Ebben az esetben az elképzelés alapja, ugye, hogy az MSZP-nek együttműködési készséget kell mutatnia, azt, hogy törekszik a közös lista, az egységes ellenzék kialakítására. Ezért igyekszik több párttal is megállapodni. Minthogy a létező szervezetek nem akarnak közös listát, de még szoros szövetséget sem, ezért a szocialisták a nullaszázalékos mezőben kezdenek keresgélni.
Rögzítsük: az MSZP vezetői komolyan gondolják, hogy léteznek ebben az országban értelmezhető számban olyan emberek, akik azért szavaznak a baloldali pártra, mert szövetséget köt egy nem létező liberális párttal. Egy olyannal, mely már négy éve is bemutatta emberségességét: miután Fodort az összefogás nevű őrület becipelte a parlamentbe, szinte azonnal nemmel szavazott arra a javaslatra, hogy hosszabbítsák meg a devizahitelesek kilakoltatási moratóriumát. Erre a magyar baloldal már nem emlékezett, talán azok a családok igen, akik elvesztették az otthonukat, miközben Fodor elvszerűen képviselte a liberális értékeket.
A kitérő után utazzunk tovább a szocialista bolondériában.
Tegyük fel, hogy az MSZP vezetői tökéletes politikai vakságban szenvednek, ezért nem látják, hogy képtelen ötlet a Liberálisokkal kötött szövetségtől szavazókat várni, de legalább jó szándékú politikusok. Tehát valóban politikai stratégia miatt nyúltak Fodorékhoz. Csakhogy az történt, hogy ezután a Liberálisok egyetlen országosan ismert politikusát és elnökét lényegében száműzték a kampányból. Mi több, lehagyták a listáról. Tényleg senki nem kérdezte meg: miért kötünk szövetséget valakivel, akit aztán el kell rejtenünk?
Ez az egész cirkusz lényegileg beismerő vallomás. Arról szól, hogy köszönik szépen az ellenzékiség maskaráját, de letennék már, nem áll rajtuk sehogy. Ezt a jelmezletételt legalább a nyilvánosság előtt celebrálta Bősz Anett, aki a frakciók megalakulása után pár nappal lépett ki a Párbeszéd-frakcióból, mire az meg is szűnt. Az indoklás szerint nem látta érvényesülni, hogy következetesen képviselhetné a liberális értékeket.
Ha ez megnyugtatja, egyetlen választópolgár sem várta volna tőle ezt, minthogy ennek a pártnak egyetlen szavazója sincs. A kutya nem szavazott a Liberálisokra, ahogyan soha korábban, mert a párt soha nem indult el önállóan egyetlen országgyűlési vagy EP-választáson sem. Ez utóbbi beszédes leginkább: a listás EP-választáson semmi szükség összefogásra, de természetesen nem tették ki magukat annak, hogy kiderüljön, ilyen párt márpedig nincs.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Ennél a minden elemében megszomorító mondatnál akár nevethetnénk is, csakhogy mindez történik Magyarországon, a mi hazánkban.
Ahol például, miután kiderült a történet, Molnár Gyula még mindig az MSZP képviselője. Nyilván mert kell vizsgálat, választmányi ülés, egyeztetés, átrágás, kongresszus, akármi ahhoz, hogy az árulónak távoznia kelljen. Persze logikus kérdés, hogy ha a párt az áruló, akkor miért kellene egy képviselőnek távoznia azért, mert kiderül róla, hogy áruló. Ha viszont a párt azt állítja magáról, hogy nem áruló, akkor kedden már nyilván arra kelünk, hogy Molnár Gyula független képviselő.
Nyilván.
Kiemelt kép: Bielik István – Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
