Az IFLScience szerint a két űrügynökség három lépésben valósítaná meg a missziót. Az első szerkezet egy marsjáró lenne, amely a mintagyűjtést végezné. Egy második eszköz felvenné az első által elraktározott kőzeteket, és átszállítaná azokat egy felszállóegységhez. Utóbbi szerkezet aztán Mars-körüli pályára állna, ahol egy újabb űreszköz átvenné a mintákat, hogy a Földre szállítsa a rakományt.
A küldetéssorozat első fázisához szükséges marsjárók már a következő évtized elején a vörös bolygón lehetnek. A NASA által finanszírozott, 2020-ban induló Mars 2020 képes lesz begyűjteni és kis konténerekben megőrizni a marsi mintákat. Az ESA ExoMars missziójának második, 2018-ban induló eszköze pedig 2 méteres mélységbe fúrhat majd le a vörös bolygó talajában.
David Parker, az ESA munkatársa szerint az ősi, gondosan kiválasztott marsi minták földi vizsgálata kivételes lehetőség.
A Mars történetének rekonstrukciója és a múltjával kapcsolatos kérdések megválaszolása csak két kutatási terület, melyek jelentősen fejlődhetnek egy ilyen misszióval
– nyilatkozta a szakértő.
Bár az ESA és a NASA megtette az első lépést a közös missziósorozat létrehozása felé, nem kötöttek kizárólagos partneri megállapodást. A két űrhivatal további űrszervezetekkel és magáncégekkel is folytatni fogja a közös munkát. Parker szerint a küldetés megvalósításhoz nemzetközi, a magánvállalatokat is magába foglaló összefogásra lesz szükség.
Az ESA és a NASA egyelőre nem tűzte ki a missziók megkezdésének tervezett idejét, ugyanakkor nem lehetetlen, hogy a marsi minták gyűjtése már a közeljövőben megindulhat.
(Kiemelt kép: Thinkstock)