Tudomány

Egy új kutatás szerint az Uránusz szellentésszagú

24.hu
24.hu

2018. 04. 24. 12:14

Kutatók egy csoportja felfedezte, hogy az égitest felső légköre nagy mennyiségű hidrogén-szulfidot tartalmaz. A molekula felelős a záptojás szagáért, és az emberi szellentésben is gyakran előfordul.
Korábban a témában:

A kutatók a Nature Astronomy folyóiratban ismertették vizsgálatuk eredményeit – számol be az IFLScience. Az új tanulmány segíthet megérteni a bolygó összetételét, emellett pedig a korai Naprendszer alaposabb megismeréséhez is hozzájárulhat.

Az Uránusz legfelső felhőinek összetételét eddig nem sikerült pontosan meghatározni. A csillagászok ugyan azonosították már a légkörben az ammóniára és a hidrogén-szulfidra utaló nyomokat, az anyagok jelenlétét viszont még nem tudták egyértelműen igazolni. Az új vizsgálat során azonban sikerült meggyőző bizonyítékokra bukkanni.

Patrick Irwin, az Oxfordi Egyetem kutatója és a vizsgálat vezetője szerint egyértelműen kimutatták a hidrogén-szulfidgáz jelenlétét a fő felhősáv felett, ez pedig azt igazolja, hogy maga a fő felhősáv főként hidrogén-szulfidjégből épül fel.

A kutató úgy véli, eredményeik alapján az Uránuszon – és talán a Neptunuszon is – a kén tömege jóval nagyobb a nitrogénénél. A Naprendszer másik két gázóriásánál viszont más a helyzet.

A Jupiteren és a Szaturnuszon ammónia-felhőréteg van legfelül

– tette hozzá Irwin.

A csapat az Uránusz eredeti megfigyelését közel egy évtizede végezte, de sokáig nem állt rendelkezésre megfelelő technika az átfogó színképelemzéshez. Amint elérhetővé vált az analízis, a szakértők neki is fogtak az adatok tanulmányozásának.

Az új felfedezés segíthet alaposabban megérteni a Naprendszer formálódásának folyamatát.

Az Uránusz és a Neptunusz is távol fekszenek a Naptól, egy olyan régióban, ahol az ammónia és a hidrogén-szulfid is szilárd halmazállapotban vannak jelen, így könnyedén felszívódhattak az óriásbolygókon. A Naphoz közelebb azonban a hidrogén-szulfid már nehezebben jelenhet meg az égitesteken. Ez azt jelenti, hogy az óriásbolygók nagyjából mai helyükön születtek meg, és ha vándoroltak is kicsit, nem cseréltek helyet egymással.

A csapat következő célja az, hogy a Neptunuszon is azonosítsák a hidrogén-szulfid jelenlétét.

Bár a hidrogén-szulfid valóban fellelhető a záptojásban és a szellentésben, nagyobb mennyiségben inkább émelyítően édes a szaga, nagy dózisban pedig fáradtságot, étvágytalanságot és rosszullétet okozhat.

(Kiemelt kép: NASA/JPL-Caltech)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.