Egy nappal a választás után már értesítették a kórházigazgatókat, hogy tíz napon belül fizessék be a Magyar Államkincstárnak a számlájukon parkoló, „kötelezettséggel nem terhelt” maradványösszegeket, írja a Népszava.
A kampányban látványos pénzosztásba kezdett a Fidesz, novemberben 54,6 milliárd jutott a kórházak adósságrendezésére, majd 7,6 milliárdot adtak egyszeri juttatásként a fogorvosoknak, áprilistól pedig havi 130 ezer forinttal növelték az apanázsukat, de húsz milliárdot vitt el a költségvetési tartalékból az is, hogy előrehozták a szakdolgozók korábban kialkudott 8 százalékos béremelését.
Most viszont visszaszednének egy kis pénzt, ezért a kórházi tartalékokat kérik vissza. Ez úgy keletkezett, hogy a szociális hozzájárulási adót tavaly öt százalékkal csökkentették, így a kórházaknak a tervezettnél kevesebb járulékot kellett kifizetniük az intézményekben dolgozók után.
Ezt a különbözetet nem költhették el az intézmények, csak gyűjtögethették egy külön számlára. A lap szerint az igazgatók abban bíztak, hogy a kórházak majd megkapják ezt az intézményenként akár több százmilliós összeget, amely a Népszava becslése szerint már összesen már húsz milliárd forint is lehet.
Állítólag a levél értelmezése sem egyértelmű, ugyanis akad olyan igazgató, aki szerint amíg adóssága van a kórházának, addig nincs olyan pénze, amit nem terhel kötelezettség, vagyis nem feltétlenül kell ezt az összeget visszafizetni.
Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól (ÁEEK), amelyben azt írják, hogy a befizetési kötelezettség nem elvonás. A 2017-es költségvetés tervezésekor nem volt ismert, hogy a szociális hozzájárulási adó 5 százalékponttal csökkenni fog, így minden költségvetési szerv a K2 „Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó” előirányzaton 5%-kal magasabb forrást kapott, mint amennyit ténylegesen felhasználnia kellett.
A központi költségvetés intézményei évente készítenek költségvetést, éves keretből gazdálkodnak, működésük fedezetét az államháztartási gazdálkodás szerint úgy nevezett előirányzati rovatokon kapják a tényleges felhasználási célnak megfelelően. Kapnak előirányzatot személyi kifizetésre, járulékra, dologi kifizetésekre, beruházásokra, felújításokra. Mindez azért történik így, szigorúan szabályozva, hogy az intézmények működése minél hatékonyabb és átláthatóbb legyen, a különböző célokra adott források a maguk helyén, ellenőrizhetően kerüljenek felhasználásra.
Az egészségügyi intézmények az elmúlt időszakban számos plusz forrást kaptak, béremelések történtek, általánosságban emelkedett a finanszírozás, beruházásokra, felújításokra kaptak fedezetet fenntartói támogatás formájában az irányítószervtől (EMMI), és egyéb kormányzati forrásokból külön-külön kormánydöntésekkel. Ezen kívül több tucat Európai Uniós fejlesztési projekt és az Egészséges Budapest Program is folyamatban van, amelyek mind-mind többletforrást hoznak az ágazatba.
Hozzátették azt is, hogy az el nem költött költött szociális hozzájárulási adó-megtakarítás visszautalása azt a célt szolgálja, hogy a kormány továbbra is átláthatóan, a valós szükségeknek megfelelően adhasson pénzt olyan célra, akiknek, amire ténylegesen szükségük van.
