Pontosan tudjuk, névre szólóan is tudjuk, hogy nagyjából kicsodák, hogyan és miképpen dolgoznak Magyarország bevándorlóországgá alakítása érdekében.
– ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök pnéntek reggel a közrádióban arról a szerinte kétezer emberről, akik úgymond Soros György zsoldjában állnak Magyarországon.
Orbán nem részletezte, hogy ki lehet ez a kétezer ember, és mit csinál, azt pedig főleg nem, hogy egészen pontosan honnan tudja kormány, hogy ezek az emberek hogyan dolgoznak. De a beismerés a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a magyar kormány körülbelül kétezer embert figyel meg, és listán rögzíti őket mint Magyarország ellenségeit.
Nincs parlamenti ellenőrzés
Mivel Orbán alapvetően kampányfogásként dobta be ezt az információt, és a legutóbbi nyílt fenyegetése mellett (amikor arról beszélt, hogy a választások után elégtételt vesznek) két dologra lehet jó: a „Stop Soros”-törvénycsomag létjogosultságának megindoklására és a félelemkeltésre az ellenzékben, illetve a civil szervezetek körében.
Ehhez érdemes megjegyezni azt is, hogy csak úgy nem lehet lehallgatni magyar állampolgárokat, ehhez bírói engedély kell, természetesen valódi indokkal, mert egy bíró aligha fogadná el a kizárólag a kormány fejében létező Soros-hálózatot indoklásként.
A nemzetbiztonsági bizottság ülésein legalább beszélni kellett volna arról, ha a magyar titkosszolgálatok ekkora csoportot figyelnek meg, mert nemzetbiztonsági kockázatnak tartják őket. De a parlamenti bizottság hónapok óta nem végzi el a munkáját, mert Németh Szilárd és a Fidesz-frakció mondvacsinált indokokkal akadályozza azt. Így, mivel a magyar titkosszolgálatok hónapok óta országgyűlési felügyelet nélkül működnek, igazából nem tudjuk, hogy valóban megfigyelnek-e Magyarországon kétezer olyan embert, akiket a miniszterelnök közellenségnek tart.
Máshol se működött
Macedóniában 2015-ben hatalmas tüntetések kezdődtek, amikor kiderült, hogy Nikola Gruevszki miniszterelnök húszezer embert, köztük majdnem minden ellenzéki politikust és újságírót hallgattatott le telefonon. A botrányba először a belügyi és a közlekedési miniszter bukott bele, aztán a hírszerzés vezetője, Szaso Mijalkov, végül a komplett kormány. Mijalkov egyébként Gruevszki unokatestvére.
Mijalkov a lemondásakor még mindig arra hivatkozott, hogy ezt a botrányt az ellenzék erőszakolta ki, és reméli, hogy a lemondása segít majd elcsendesíteni a hangulatokat.
Nem sikerült. A lehallgatásból hosszú, két évig tartó belpolitikai káosz lett. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a lehallgatások utáni eljárásokban az elnök, Gjorge Ivanov kegyelmet adott a vádlottaknak és leállította a nyomozásokat. Eközben az ellenzék folyamatosan hozta nyilvánosságra a hangfelvételeket, amelyek a botrányt bizonyították.
Előre hozott választás jöttek, amelyen senki nem szerzett többséget. Gruevszki kormánypártja tíz mandátummal maradt az abszolút többség alatt, a legnagyobb ellenzéki párt tizenkettővel. Végül ők tudtak megegyezni az albán kisebbségi párttal, hogy kormányt alakítanak, amivel csak egy probléma volt: senki nem kérte őket fel rá. Ivanov elnök ugyanis jó darabig nem volt hajlandó lehetőséget adni a kormányalakításra az ellenzéknek.
Orbán se segített
Kormány hiányában Macedóniát a korábbi kormánypárt irányította ügyvezetőként. És szépen lassan sikerült megfordítaniuk a tüntetések menetét. Először feszültséget szítottak az albán kisebbséggel szemben, amelynek a parlamenti képviseletével koalícióban tervezett volna kormányozni az ellenzék. Végül bedobták Soros György nevét, és közölték, hogy az egész botrányt Soros macedón hálózata irányítja.
Végül az államfő, főleg a nemzetközi nyomás erősödése, illetve a sorozatos összecsapások miatt, ugyanis 2017 tavaszán hajlandó volt kormányalakítási megbízást adni a szociáldemokratáknak.
Orbán Viktor 2017 végén, két évvel a botrány kirobbanása után ment el kampányolni Macedóniába. Természetesen a lehallgatásokat megrendelő Nikola Gruevszki mellett. Olyanokat mondott, hogy
Ne engedjük, hogy megváltozzon az életünk (…) Ezt nem akarjuk.
Valamint, hogy
Mi akkor is szolgáljuk a hazánkat, ha süt a nap, és akkor is, ha esik az eső.
De Gruevszkin ez, mint említettük, nem sokat segített. A tavaly októberi helyhatósági választáson hatalmasat bukott a pártja. Ellene eljárás indult, ami miatt az útlevelét is bevonták. Ezt később úgy akarta visszaszerezni, hogy bekamuzott egy – elvileg – nem létező meghívást Orbán Viktortól.
Kiemelt képünkön Nikola Gruevszki és Orbán Viktor 2017 szeptemberében. Fotó: Europress / Anadolou Agency / Miniszterelnöki Sajtóiroda
