Szerbiának és Magyarországnak együtt kell megvédeni a határait, polgárai biztonságát és kulturális identitását is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki budapesti magyar-szerb kormányülés után, az Ana Brnabić szerb kormányfő társaságában tett nyilatkozatában.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik. „A fejlődés tényei nyilvánvalóak és láthatóak Szerbiában”, ezért indokolt, hogy az EU erőforrást, lehetőséget lásson Belgrádban. Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú állama, „nincs béke a Balkánon Szerbia nélkül” – jelentette ki a kormányfő. A kétoldalú kapcsolatokról Orbán azt mondta, hogy a politikai kérdésekben összhang van:
Két határozottan nemzeti alapon álló országról beszélünk, és mégis milyen jól tudunk együttműködni egymással. Ez sokkal jobb, mint a hamis internacionalizmus, amely inkább eltakarja a problémákat. Mi ezeket inkább azonosítjuk, áthidaljuk, kezeljük és megoldjuk.
A miniszterelnök megjegyezte, tavaly rekordot döntve kb. 30 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem volumene. Hozzátette, hogy magyar beruházások – elsősorban szerb-magyar vegyesvállalatok formájában – már Közép- és Dél-Szerbiában is fellelhetők, és az OTP hitelezési tevékenysége szintén túlmutat már a Vajdaságon.
Beszámolt emellett újabb határátkelők megnyitásának tervéről, a túlárazott, méregdrága Budapest-Belgrád vasútvonal építéséről, továbbá arról, hogy mindkét kormány ajánlott fel a másik ország diákjainak ösztöndíjas tanulmányi lehetőségeket. Arról is szólt, hogy lényegében befejeződött a szabadkai zsinagóga felújítása, és hamarosan átadják a nagy nyilvánosságnak.
A kormányfő támogatásáról biztosította a Magyarországon élő szerbek közösségének kulturális, oktatási jellegű kéréseit, és megköszönte, hogy Szerbia is támogatja a Délvidéken élő magyarok autonómiáját, a nemzeti tanácsokat és az azok mögött meghúzódó kulturális intézményeket. A kormányfő példaértékűnek nevezte
mindazt, ami Szerbiában történik kisebbségügyben.
Tovarisi konyec
Orbán a végén kitért arra, hogy Románia a következő években mintegy 4 milliárd köbméter gázt termel majd ki évente és juttat ki az országból, az ezzel kapcsolatos tenderen pedig három magyar tulajdonú cég végzett az első három helyen. Így
pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, amely a következő 15 évre több mint 4 milliárd köbméternyi gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából.
A gázösszeköttetés magyar része már készen van, a román pedig most épül. Így várhatóan 2021-22-től „új helyzetben leszünk”, véget ér az orosz gázmonopólium korszaka Magyarországon, mivel az import több mint felét képesek leszünk más, romániai forrásból fedezni.
Új határátkelő is lesz
Szerbia a barátjaként tekint Magyarországra, és szeretné, ha nemcsak a Vajdaságban lenne erős Magyarország jelenléte, hanem Szerbia más részein is – mondta a szerb miniszterelnök válaszul. Brnabić kijelentette, országa hálás azért a támogatásért, amit Magyarország nyújt Szerbia európai integrációjához, így a szakmai segítségért, amit a szerb minisztériumok kapnak és azért is, amiért Magyarország határozottan képviseli Szerbia érdekeit Brüsszelben.
Kifejtette, a jó kétoldalú kapcsolatok elsősorban a személyes barátságnak és elkötelezettségnek köszönhetők Orbán Viktor és Aleksandar Vučić szerb államfő részéről, az elmúlt években ezekre a kapcsolatokra épültek a közös gazdasági és kulturális projektek.
A szerb kormányfő fontos gazdasági kérdésként említette az újabb gázszállítási lehetőségek megnyitását, a két ország villamosenergia-rendszerének összekapcsolását, az együttműködést a mezőgazdaságban, valamint a turizmus tekintetében a tapasztalatcserét a gyógyfürdők privatizációját illetően.
Brnabić kitért arra, hogy Újvidék 2021-ben Európa kulturális fővárosa lesz, és a település jelentős támogatást kap Pécstől, aminek már van tapasztalata. Hozzátette, a kiváló kétoldalú kapcsolatok egy újabb bizonyítéka, hogy Szerbia lesz az idei budapesti könyvfesztivál fővendége. A szerb miniszterelnök üdvözölte, hogy 2010 óta jelentősen nőttek a magyarországi szerb kulturális örökség megőrzésére fordított összegek. Brnabić végül megemlítette, hogy hamarosan új határátkelőhelyet nyitnak Rastina-Bácsszentgyörgynél. A felek egyezményeket is aláírtak közlekedési, oktatási, fogyasztóvédelmi, katonai, mezőgazdásági projektekről. (MTI)
(Kiemelt kép: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt)
