Belföld

Szoci ifi, börtönlakó, a NER trójai falova is volt az újra rács mögött lévő Zuschlag

A neve összeforrt a korrupcióval, most megint kétes ügyek miatt került bilincs a kezére. Tömény Zuschlag-portré a börtönévektől.

Dióhéjban úgy foglalható össze Zuschlag János börtönből való szabadulása utáni története, hogy elhúzta neki a mézesmadzagot a NER, majd kirántotta alóla a szőnyeget.

Az egykori ifjúszoci, aztán fogoly, majd politikai kalandor nevét most egy friss üggyel hozták összefüggésbe, ez pedig hasonlóságot mutat a 2014-es országgyűlési választás előtti eseményekkel, amiket viszont szárazon megúszott. Az adóhivatal csütörtökön publikálta közleményét, ebben részletesen leírják Zuschlagék elsőre talán rafináltnak tűnő, második olvasatra amatőr módszereit. Az egykori politikust mostanra előzetes letartóztatásba is helyezte a Kecskeméti Járásbíróság.

Újra rács mögött Zuschlag János
Négy kamupártot akart indítani társaival az állami támogatásért.

Kamupártokkal kaszáltak volna

A trükk lényege az volt, hogy kamupártokat akartak indítani az áprilisi választáson, amihez jelöltek kellenek, a jelöltekhez pedig fejenként 500 ajánlás. Egy ajánlás nem puszta aláírást jelent, hanem a szignót alátámasztó személyes adatokat is. Azonban sejtették a feltételezett elkövetők, hogy senki se adná a nevét, arcát, adatát egy kamupárthoz, szóval inkább illegális úton szereztek adatokat.

Első körben felbéreltek egy hekkert, aki egy biztosításközvetítő cég rendszerét feltörve megszerezte 9000 ember adatait, mínusz személyi szám. A személyi számokért beszerveztek egy call centeres nőt, aki a pénzmosási törvény változásaira hivatkozva elkezdte hívogatni a listán lévő polgárokat, hogy kicsalja tőlük az utolsó hiányzó adatot. Nem tudni, a NAV pontosan hogyan fogott szagot, mindenesetre lecsapott. Az eredmény hét gyanúsított és három őrizetbe vétel lett.

A gyanú bűnszövetségben elkövetett, tiltott adatszerzés bűntette.

A NAV amúgy egy nevet se közölt, az ügyészség is csak annyit, hogy egy 40 és egy 24 éves férfi előzetes letartóztatását kezdeményezik (mint később kiderült, eredményesen), mert illegálisan megszerzett adatok felhasználásával akartak pártok nevében több százmillió forintnyi támogatáshoz jutni.

Az Index úgy tudta elsőre, a 40 éves férfi maga Zuschlag János, akit szerdán fogtak el. Ezt később megerősítette, amikor az MTI fotókat közölt a szokás szerint vezetőszáron, bilincsben lévő Zuschlagról.

Az átverhető rendszer átverése

A fő céljuk társaival tehát az volt, hogy négy kamupártot hozzanak létre, amikkel esetleg százmilliókat leakaszthatnak. Ugyanis ha valaki állít legalább 27 egyéni jelöltet földrajzilag szétszórva, akkor országos listája lehet, az pedig 149 millió forint párttámogatást eredményez, plusz jelöltenként egymilliót. Négy párt esetén ez már nem kicsi összeg, még ha a járulékos költségeket is beleszámoljuk.

Zuschlag és köre nem először próbálkozik kamupártok alakításával. A 2014-es választás előtt a fideszes többség megszüntette a kopogtatócédulákat, elég lett az 500 ajánlást összegyűjteni, ráadásul egy ember több jelöltet is ajánlhatott. Az ajánlásokat tessék-lássék módon ellenőrizték, így tömegével jelentek meg a bizniszpártok (147-en). Ahogy nemrég az egyik kamugyanús párt, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt példáján leírtuk, a törvényt tavaly ősszel szigorították: az egyéni jelöltek mellett a listák után is vissza kell fizetni az állami támogatást, ha egy lista nem ér el 1 százalékot (egyéni jelölteknél 2-t). A NAV azonban képtelen volt behajtani a pénzeket legutóbb is, semmi sem garantálja, hogy az odavetett félszavakkal indokolt pártköltéseket bárki ellenőrizte volna.

Ha ’14-ben sikerült, most miért ne?

Mindenesetre a közügyektől a börtönből való előző szabadulása óta eltiltott Zuschlag és köre több pártot is alapított anno, és az akkori puha szabályok miatt ez megérte. Ezek voltak a kamupártok iskolapéldái: az Új Magyarország Párt (ÚMP), az Új Dimenzió Párt (ÚDP), valamint a Mindenki Pártja (ez utóbbi országos lista nélkül), amik közül az ÚMP 80, az ÚDP 121 milliós támogatása sose került vissza az államkincstárba.

A hatéves börtönbüntetése után szabaduló Zuschlag János távozik a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet épületéből Kecskeméten 2013. szeptember 18-án
Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Az Átlátszó már a 2014-es választások előtt gyanús kamupártként írta le a zalaegerszegi székhelyű, 2013 novemberében nyilvántartásba vett ÚMP-t, aminek hivatalos képviselője Táncsicsné Maroskövi Annamária, ügyvivője pedig Táncsics Péter volt. Az ő neve onnan lehet ismerős, hogy tömegesen léptetett be kőszegieket az MSZ Vas megyei szervezetének kőszegi alapszervezetébe, emiatt kizárták őt a pártból két társával együtt. Zuschlag János volt az újonnan létrehozott alapszervezetek egyik hitelesítője. Zuschlagot ebben az ügyben végül nem ültették le, a börtönt azért kapta, mert fiktív pályázatokkal 75 millió forintot szerzett. Az ÚDP-ben is vannak az ÚMP-hez kötődő tagok, például Kovács Szabolcs alapító tag volt az ÚMP-ben, ugyanakkor az ÚDP elnöke is ő lett. De sok más személyi átfedés is kimutatható volt – ráadásul a pártok kevés kivétellel ugyanazokban a körzetekben állítottak jelölteket, tehát ugyanott gyűjtötték az aláírásokat.

A Magyar Nemzet még tavaly ősszel írt cikket a kamupártokról, Zuschlagot is sikerült megszólaltatniuk. Akkor azt mondta, együtt dolgozik egy parlamenten kívüli párttal, kreatív munkát végez, pénzügyekkel nem foglalkozik. Korábbi börtönbüntetésére utalva jozzátette:

Nem lehetek jelölt, és nem is szavazhatok, de tanácsadóként segíthetek.

A Fidesz malmára

Zuschlag hat és fél évet töltött börtönben bűnszervezetben elkövetett csalásért, majd 2013-ban szabadult. Sose lépett vissza az MSZP-be (a parlamenti képviselőségről már korábban, 2004 őszén le kellett mondania, amikor a Terror Háza Múzeum előtt tartott sajtótájékoztató megkezdése előtt a holokauszt áldozatain viccelődött, és erről felvétel készült). A 2014-es kampányban a bizniszpártok létrehozása mellett több olyan szereplése volt, ami első blikkre a Fidesznek segített. Zuschlag azzal is bekerült a hírekbe, hogy Gáspár Győző eladó házát meg akarta venni, de végül azt találták ki, hogy 2 Zsivány néven éttermet nyitnak, ahol lesz „NAV-i menü és rácsos krumpli”.

Zuschlag János egykori szocialista országgyűlési képviselő a Kecskeméti Járásbíróságon, ahol döntenek előzetes letartóztatásáról 2018. február 1-jén
Fotó: Ujvári Sándor / MTI

A 2014-es év a bulvárszerepléseket is jelentette Zuschlagnak, Gáspártól kapott Ferrarija, kiskunhalasi karambolja, parlamenti molesztálása mind-mind vonzották a bulvár olvasóit.

Az említett év mégis leginkább a botránykönyvéről (Pártházból börtönbe) szólt. Zuschlag annak a Kökény-Szalai Viviennek mondta tollba életét, akiről akkor még kevésbé lehetett tudni, hogy mélyen be van ágyazva a NER-be, de azóta Andy Vajna TV2-jében hírigazgató lett. Zuschlag könyve bestseller lett, abban volt MSZP-sek viselt dolgairól és az ő lefizetéséről beszélt, beturnézta vele a komplett Fidesz-párti sajtót. Így érthetővé vált, miért mentegette már őt 2013-as szabadulása után a Fidesz.

Zuschlagnak most biztos kellhet a pénz, mert hiába fizette vissza az állami támogatások nagy részét (nem a párttámogatásokra, hanem azokra gondolunk, amikért anno elítélték), de a kamatok rajta maradtak. Így még 2015-ben is 80 millióval tartozott a NAV-nak, hiába adott tanácsokat az ÚMP-nek (azóta is minden évben megírják a lapok, hogy ott van a NAV feketelistáján). Nem is akárhogy, volt egy Zuschlag Consulting Kft. nevű kérészéletű cége. Az egykori elítélt nem tűnt el, 2016 tél végén az oktatási tüntetések egyik főszereplőjét, Pukli  Istvánt kezdte vele lejáratni a TV2, miszerint Zuschlag MSZP-s ifista harcostársa volt.

A legfrissebb történések körülötte a következők voltak: iskolapadba ült, hogy adótanácsadó legyen, ötmillió forintot kapott az államtól a rossz börtönviszonyok miatt indított perben és hogy a Zuschlaghoz kapcsolódó kamupártok elleni eljárásokat megszüntette az ügyészség. A legfrissebb Facebook-posztja hétfői, ebben az abszolválásának örvend:

Azok örömére akik szurkoltak, azok bánatara akik kárörvendőek voltak bejelenthetem hogy jogi egyetemi tanulmányaimat befejeztem, már csak az államvizsga választ el a doktori címtől.

Közzétette: Janos Zuschlag – 2018. január 28.

Mostanra tudhatjuk: nem csak az államvizsga választja el a jogi diploma megszerzésétől.

Kiemelt kép: Ujvári Sándor / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik