A PLos ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a “szerkesztői háború” dinamikusan alakuló konfliktusainak szabályszerűségeit tárta fel.
Miután a kutatók elkülönítették a “békésebb” szócikkeket a nagyobb vitákat gerjesztő anyagoktól, kiderült, függetlenül attól, hogy egy “problémásabb” anyagot egy hónapban tucatszor vagy ezerszer módosítanak, a változtatások soha nem egyenletesen, hanem robbanásszerűen jelennek meg. Ez annál jellemzőbb, minél nagyobb a téma körüli polémia.
A módosítások üteme nem egyenletes – az alkalmak számától függetlenül.
(Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
A tanulmány egy másik érdekes megállapítása, hogy a “szerkesztői csatákat” rendszerint néhány nagyon aktív szerkesztő vívja meg – függetlenül attól, hogy az adott szócikken amúgy összességében hányan dolgoztak.
A módosítások robbanásszerű megjelenése épp annak köszönhető, hogy az aktív és meggyőződéses szerkesztők egymást át- és felülírva mentik el a tartalmat, miközben a háttérben az általuk használt szöveg helyessége mellett érvelnek. A huzavona végén szerencsésebb esetben egy olyan tartalom jön létre, amely annak ellenére közel áll a tényekhez, hogy számos elképzelés közötti kompromisszum eredménye.
A legtöbbek által elfogadható szöveg kikristályosodásával végső soron tehát a vitákat gerjesztő cikkek nagy része is “nyugalmi állapotba” kerül a szerkesztési ritmus szempontjából, de csak abban az esetben, amennyiben új események nem indokolják a tartalom módosítását – ez ugyanis a szerkesztői háború folytatásához vezet.
A Michael Jackson szócikke körüli aktivitás életének egyes eseményeinél ugrott meg.
(Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
