Tech

Hatásos volt a Wikipédia-tiltakozás

A szerdai akció hatására az Egyesült Államok Kongresszusának egyre több tagja már levetette a nevét az internetes kalózkodás elleni törvénytervezet beterjesztőinek a listájáról.

A kalózkodás elleni SOPA jogszabály-tervezettel a képviselőház foglalkozik, a szellemi tulajdon védelmét célzó PIPA pedig tavaly megkapta a szenátus jogi bizottságának egyöntetű támogatását. Január 18-án a készülő jogszabályok ellen tiltakozva a Wikipédia és több ezer más online szolgáltató felfüggesztette tevékenységét.

A résztvevői által történelem eddigi legnagyobb internetes tiltakozásának mondott internetes szolgáltatók szerint a tervezett szabályozás túlságosan általános rendelkezései az online tartalmak cenzúrázásához és ahhoz vezethet, hogy több weboldal kénytelen lesz bezárni. (A sztrájkban való részvételüket hivatalosan is regisztrált cégek listája a Sopa Strike oldalon olvasható, a honlap szerint a számuk elérte a 75 ezret.)

Az oldalak elsötétítése és a felhasználók tömeges felszólalása – a szerdai napon 2,4 millió Twitter-bejegyzés foglalkozott a két tervezettel – úgy tűnik, képes volt nyomást gyakorolni a törvényhozókra, akik a közösségi oldalakon egymás után vonják vissza támogatásukat, sőt, többen egyenesen átálltak az ellenzők táborába.

A készülő szabályozás mögött felsorakoztak a hollywoodi filmstúdiók és a zenemű-forgalmazó cégek, és támogatja azt a kereskedelmi kamara is mert megítélésük szerint szükség van rá az amerikai munkahelyek védelme érdekében.

A tiltakozásoknak azonban várhatóan még messze nincs vége, hiszen annak ellenére, hogy a törvénytervezetek egyes társszerzői is visszakoztak, például Lamar Smith, a képviselőház jogi bizottságának republikánus elnöke és a SOPA első számú beterjesztője szerdán kijelentette: nem bátortalanítják el a bírálatok és a törvénytervezet a jövő hónapban a bizottság elé kerül.

John Boehner republikánus házelnök viszont úgy nyilatkozott, hogy arról a képviselők plenáris ülésen aligha fognak egyhamar szavazni, mert nem alakult ki az ehhez szükséges egyetértés.

A Fehér Ház a jelenleg tervezettnél szűkebb és célzottabb jogszabály kidolgozásában működne együtt a törvényhozókkal, a kormány ugyanis nem szeretné, ha az új jogszabály megnehezítené a törvényesen működő vállalkozás, köztük az újonnan indult online cégek tevékenységét. A Fehér Ház szakértői szerint a jogalkotóknak konzultálniuk kellene az érintett online szolgáltatók részvényeseivel.

Az amerikai kormánynak egyébként már 2010 óta jogában áll lefoglalni az olyan egyesült államokbeli domaineket, amelyekről feltételezhető, hogy internetes kalózkodás eszközei, s eddig több száz alkalommal élt is ezzel az eszközzel.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.