Belföld

Minden harmadik magyar súlyos nélkülözésben él

Az Európai Unió népességének 16 százaléka él súlyos nélkülözésben

– ez derült ki az Eurostat kedden nyilvánosságra hozott adataiból. A tavalyi évre vonatkozó statisztikák alapján a legsúlyosabb a helyzet

  • Romániában (50 százalék)
  • Bulgáriában (48 százalék) és
  • Görögországban (36 százalék).

Az első három helyezett után Magyarország következik, ahol az EU statisztikai hivatala szerint a lakosság 32 százalékát sújtja anyagi és szociális nélkülözés.

A sorrendet az alábbi grafikon szemlélteti:

Látható, hogy Svédországban, Svájcban és Finnországban a legjobb a helyzet, ezekben az országokban a népesség alig néhány százaléka él nélkülözésben: amíg Romániában a népesség fele, addig Svédországban ez a szám 2,9 százalék.

Az Eurostat egyébként a tavalyi adatokat összehasonlította a 2014-es, illetve 2015-ös statisztikákkal, ebből az derül ki, hogy Magyarországon javultak a szegénységi mutatók: amíg 2014-ben a lakosság 41, addig 2015-ben 37,1 százaléka élt súlyos nélkülözésben.

A statisztikai hivatal számításai alapján az számít „súlyosan nélkülözőnek”, aki az alábbi listából legalább ötöt nem engedhet(ne) meg magának:

  • váratlan kiadások finanszírozása,
  • évente egy egyhetes nyaralás,
  • törlesztőrészletek kifizetése időben,
  • legalább minden második nap hús, hal vagy ezekkel megegyező vegetáriánus étel fogyasztása,
  • otthonuk melegen tartása,
  • autó,
  • elhasználódott bútorok cseréje,
  • elhasználódott ruhák lecserélése,
  • két pár megfelelő cipő,
  • minden héten valamennyi pénz nem létszükségleti kiadásokra,
  • szabadidős tevékenységek rendszeres végzése,
  • legalább havonta egyszer valamilyen ital vagy étel elfogyasztása a család vagy barátok társasáságban, illetve
  • internethozzáférés.

A magyarok elkeserítő eredménye azért is sokkoló, mert a KSH december elején megjelent éves jelentése ennél jóval árnyaltabb képet festett.

2016-ban folytatódott a depriváltak arányának csökkenése. A teljes népesség 14,5 százaléka (1 millió 400 ezer fő) volt súlyosan deprivált, 1,7 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbi aránynál

– áll a jelentésben.

A két érték közötti különbséget az adja, hogy a KSH azokat tekinti súlyosannélkülözőnek, akikre az alábbi kilenc tétel közül legalább négy vonatkozik:

  • hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék,
  • váratlan kiadások fedezetének hiánya,
  • anyagi okból nincs telefonja,
  • anyagi okból nincs színes televíziója,
  • anyagi okból nincs mosógépe
  • anyagi okból nincs személygépkocsija,
  • évi egyhetes üdülés hiánya,
  • kétnaponta húsfogyasztás hiánya, illetve
  • lakás megfelelő fűtésének hiánya.

Jól látható, hogy amíg a KSH csak az anyagi deprivációt veszi figyelembe, addig az Eurostat mérésében olyan szociális faktorok is megjelennek, mint az, hogy valaki megengedheti-e a magának olyan „luxust”, mint például a rendszeres kikapcsolódás.

Az Eurostat mérései azonban az utóbbi időben nem először szolgáltatnak elkeserítő adatokat a magyarok életkörülményeivel kapcsolatban: néhány hete ugyanis arról számoltak be, hogy magyar gyereknek lenni az egyik legrosszabb az EU-ban: a felmérés szerint a magyar gyerekek egyharmadát fenyegeti a nyomor.

Nemrég egy könyvbemutatón értékelték neves szakemberek a magyar szegénység helyzetét, ekkor Ferge Zsuzsa arról beszélt, hogy a kormány jelenlegi intézkedései nem segítik elő, hogy a jelenlegi statisztikákban javulás következzen be a közeljövőben.

Kiemelt képünk illusztráció.  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánlott videó

Olvasói sztorik