Ezt akarja most rendbe tenni a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy a tisztességes kereskedelem ne sérüljön. Egy útmutatót is közzétettek a témában, amelyben leszögezik, hogy ez a fajta reklámozás nem jogsértő, amennyiben a fogyasztók számára is egyértelmű, hogy a hirdető és a terméket népszerűsítő személy között közvetlen gazdasági érdekeltség, azaz üzleti kapcsolat áll fenn.
Az Egyesült Államokban külön szervezet felügyeli ezt a hirdetési formát, és mivel mostanában hazánkban is egyre nagyobb teret hódít mindez, így a GVH is igyekszik kialakítani egy iránymutató rendszert. Az első eljárást már le is folytatták a témában.
Az első magyar celeb, akit átvizsgáltak
Azt vizsgálták, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősültek-e a Kasza Tibor hivatalos Facebook-oldalán 2016. augusztus 1-jétől megjelenő, a Telekom termékeit, szolgáltatásait, illetve összességében a márkát népszerűsítő tartalmak és bejegyzések, hiszen a Telekom ezekért ellenszolgáltatást nyújtott, ami azonban az egyes posztok láttán valószínűsíthetően nem volt egyértelmű a fogyasztók számára. A GVH jogsértést nem állapított meg az ügyben, így bírságot sem szabott ki, ugyanakkor felhasználják a többi érintett elérésére és iránymutatás nyújtására is.
Kik az érintettek?
Az útmutató szerint olyan, a digitális környezetben befolyás gyakorlására, fogyasztói vélemény formálására képes személy, aki akár eseti partnerként, akár dedikált márkanagykövetként online tartalmat tesz közzé saját weboldalán, közösségi médiaoldalán, esetleg egyéb online platformon. Ideértendő egyebek mellett a közszereplő, de az akár kiskorú youtuber, blogger, vlogger is.
A felelősség azonban nem kizárólag a reklámot közzétevő celebé. A közzétevő véleményvezér mellett felelősnek minősülhetnek többek között a termékgyártók, forgalmazók, azaz hirdetők, valamint a hirdetők és a celebek (egyéb véleményvezérek) együttműködésében közvetítő ügynökségek, irodák is.
Hogyan?
Az irányadó magatartás az, hogy az üzleti kapcsolat megjelölését hangsúlyosan, jól észlelhetően, olvashatóan és érthetően kell elhelyezni. Ugyanakkor a különböző felületek sajátosságait figyelembe kell venni. Míg az Instagramon hashtageket használunk, addig a Facebookon ez nem feltétlenül szükséges.
Ami nem jó…
A reklámozott cég nevét is érdemes megjeleníteni, de ez önmagában nem elég, ahogyan a vállalkozás oldalára mutató link sem. A homályos, nem kellően pontos vagy nem egyértelműen azonosítható megjelölésekből, így például „Köszönöm, #partner” vagy „ #Promóció” valószínűsíthetően nem válik világossá az üzleti kapcsolat jellege a fogyasztók számára. Az is fontos, hogy a megjelölések nem kerülhetnek kevésbé látható helyre, így lábjegyzetbe vagy a bejegyzés végére.
Ők így csinálták eddig
Zimány Linda még májusban beszélt a téma kapcsán egy riportban, amiben elmondta, hogy ő nem igazán használ hashtageket és egyébként is sok cég ajánlatát visszautasítja. Ő ugyanis csak olyan dologhoz adja az arcát, amiben ő maga is hisz. Időnként fel is tűnnek az oldalán bizonyos termékek, a posztokból azonban egyelőre nem derül ki, hogy az adott cikk iránti elkötelezettsége miatt ajánlja azokat vagy megállapodást kötött a gyártó/forgalmazó céggel.
Kulcsár Edina a GVH első hulláma óta következetesen használja posztjaiban a #promocio jelzést, ám a fentiek alapján sem a kifejezés, sem pedig az elhelyezés nem felel meg a hétfőn kihirdetett követelményeknek. Kulcsár valószínűleg – a korábbi magatartását látva – gyorsan alkalmazkodik majd az új szabályokhoz.
Kulcsárral egyébként nemrég készítettünk egy interjút, amiben többek között ezekről is beszélt. Kasza Tibor az ellene lefolytatott eljárás óta példamutatóan alkalmazza a Gazdasági Versenyhivatal által megfogalmazott szabályokat.
Ki a nagy cinkosod az állandó evésben?(szponzorált tartalom) #NetPincér
Közzétette: Kasza Tibor – 2017. november 20.
Kiemelt kép: Instagram/Szilágyi Szilvia