A kormány költségvetési politikáját változatlanul a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi. A kiadások és a bevételek a tervezettek szerint alakulnak. Bár a központi alrendszer 2017. október végi halmozott (=első 10 havi) pénzforgalmi hiánya 1418,2 milliárd forintot tett ki, az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél biztonsággal teljesíthető – írja az NGM közleményében. Szeptember végén a halmozott hiány még csak 1236,3 milliárd forintot tett ki, és arra is azt írták, hogy a várakozásoknak megfelelő. Júliusban még többlet volt:
Az idei év első tíz hónapja alatt a központi költségvetés 1491,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 49 milliárd forintos hiánnyal zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 122,7 milliárd forintos többletet értek el. A havi hiány októberben 181,9 milliárd forint volt.
A projektek mielőbbi sikeres megvalósulása érdekében a költségvetés megelőlegezi ezeket az összegeket a kedvezményezetteknek, ami az uniós módszertan szerinti hiányt csak kis részben érinti. Ezzel szemben az Európai Unió átutalásai alapján eddig mindössze 326 milliárd forint elszámolása történt meg.
A bevételek között jelentős nagyságrendet képviselnek többek között az általános forgalmi adóból és a személyi jövedelemadóból, továbbá a nyugdíj-, egészségbiztosítási, illetve munkaerő-piaci járulékból származó befizetések. Ezek összege az előző évhez viszonyítva nőtt úgy, hogy háttérében nem adóemelés áll, hanem a foglalkoztatottak számának jelentős bővülése. Ma Magyarországon 4,45 millió ember dolgozik, 741 ezerrel többen, mint a 2010-es kormányváltáskor. Ezzel párhuzamosan a munkabérek szintén növekednek, így folyamatosan javul a magyar családok helyzete, ami egyben a költségvetés stabilitásának az alapját is jelenti – magyarázta az NGM.
