A nóva egy fehér törpéből és egy napszerű csillagból vagy vörös óriásból álló kettőscsillagban bekövetkező robbanás. A kisebb égitest folyamatosan lopja nagyobb társa anyagát, egészen addig, amíg a fehér törpében be nem következik a magfúzió és a detonáció.
A robbanás ugyanis a Földről szemlélve gyakran úgy néz ki, mintha egy új csillag tűnne fel az égen.
Az efféle eseményeket általában látható fényben figyelik meg, de gyakran a nagy energiájú röntgensugárzásukat is sikerül elemezni. A két adat együtt sokat elárul az érintett fehér törpe tulajdonságairól.
A szakértők a héten bemutatott vizsgálatban a Swift műhold mellett földi távcsöveket használva azonosították a SMCN 2016-10a-t – számol be a Leicesteri Egyetem oldala. Az objektum az egyik legfényesebb nóva, melyet valaha felfedeztek.
A Kis Magellán-felhő mintegy 200 000 fényévre fekszik tőlünk, ezzel ez a Tejútrendszer egyik legközelebbi szomszédja. A törpegalaxis jóval kisebb, mint a mi rendszerünk. Míg a mi galaxisunkban évente nagyjából 35 új nóvát találnak, addig a Kis Magellán-felhőben 2012 óta ez az első új objektum.
Kim Page, a Leicesteri Egyetem munkatársa szerint a Swift tökéletes választás volt a kutatáshoz. A műhold az egész robbanást megfigyelte és számtalan értékes információt gyűjtött. A röntgensugaras adatok alapján a fehér törpe tömege közel állt az elméleti maximumhoz – a további tömegnövekedés teljes megsemmisülést, azaz szupernóva-robbanást válthat ki.
Julian Osborne, a csapat tagja hozzátette, bár nehéz megállapítani az SMCN 2016-10a távolságát, mégis minden jel arra utal, hogy az objektum a közeli törpegalaxisban fekszik. Az SMCN 2016-10a az egyik legfényesebb nóva lehet, vizsgálata pedig hozzájárulhat a hatalmas detonációk alaposabb megértéséhez.
(Kiemelt kép: egy nóvarobbanás fantáziarajza, forrás: NASA/Casey Reed)