Az 2002. év júliusában elfogadott 2002. évi XXIII. Törvény 2002. január 1-jére visszamenő hatállyal módosította az Szja tv. adójóváírásra vonatkozó rendelkezéseit. Ennek lényege szerint a 2002. szeptember 1-jét követő időszaktól az adóból levonható adójóváírás százalékos mértéke az addigi 10 százalékról 18 százalékra, felső összegében pedig havi 3 ezer forintról 9 ezer forintra nőtt.
A törvény betűje
A 2002. július 19-én kihirdetett, és visszamenőlegesen 2002. január 1-től hatályos szöveg:
33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő
a) a 2002. január 1.-augusztus 31. közötti időszakra elszámolt bér 10 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forinttal,
b) a 2002. szeptember 1.-december 31. közötti időszakra elszámolt bér 18 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forinttal, … stb.
A 2002. július 19-e előtt hatályos szöveg.
33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő az adóévben megszerzett bér 10 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forinttal,.. stb.
Érdekes lehet még a törvény 33.§/3/ bekezdése, amely mindkét időszakban az alábbi szöveggel hatályos:
33.§ (3) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Az a hónap, amelyben többször és/vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
Az adójóváírás körüli vitát generáló álláspont lényege, hogy ezen rendelkezést az APEH tévesen értelmezi, és emiatt az adózók egy része elesik az egyébként a számára a törvényben biztosított adójóváírástól. dr. Szabó Tibor, a FigyelőNet adószakértője ezt az álláspontot nem osztja, mi több kifejezetten a törvénybe ütközőnek tartja, véleménye szerint az APEH helyesen értelmezi a törvényt, amelyet módosítani kell. Az ellenzéki bírálatok szerint azonban az APEH által kiadott Útmutató (a 2002. évi adóbevalláshoz) hibás, ellentétes az Szja törvénnyel, amelyből eredően több százezer magyar adózó állampolgár átlagosan 10 ezer forinttal károsodik. Az álláspont képviselői matematikailag is megfogalmazzák a hátránnyal érintettek körét:
• akiknek 2002. 1-8. havi jövedelme nagyobb, mint 240 ezer forint, és 9-12. havi jövedelme kisebb, mint 200 ezer forint,
• akiknek 2002. 1-8. havi jövedelme kisebb, mint 240 ezer forint, és 9-12. havi jövedelme nagyobb, mint 200 ezer forint.
A probléma fennáll, jellemzően azoknál, akik kisebb, de időszakonként jelentősen eltérő jövedelemmel rendelkeznek: ők kevesebb adójóváírást számolhatnak el, mint tehették volna a fenti módosítás nélkül. A kérdés inkább az, hogy mi ennek a forrása, ebből következően mi a megoldása. Valóban az APEH törvényellenes eljárásáról van-e szó – ebben az esetben „elégséges” lenne az adóhatóságot a törvényes eljárásra szorítani, vagy az APEH csak alkalmazza a törvényt – ebben az esetben az egyetlen lehetséges megoldás a törvény módosítása.
Eljárási módok – hogyan lesz több
Dr. Szabó Tibor szerint a 2002. évi adójóváírási szabályok alkalmazásakor az Szja tv. 33.§-a szerint úgy kell eljárni, hogy a számított adót
• a 2002. január 1-jétől augusztus 30-áig terjedő időre, tehát ezen 8 hónapra elszámolt bér után legfeljebb 8 x 3000 forinttal, összesen 24 000 forinttal,
• a szeptember 1-jétől december 31-éig terjedő időre – tehát a további 4 hónapra – elszámolt bér után legfeljebb 4 x 9000 forinttal, összesen 36 000 forinttal lehet csökkenteni adójóváírás jogcímén. A kettő együttes összege azonos a 2002-es adóévben elszámolható adójóváírás felső határát jelentő 60 000 forinttal.
Ha ezeket a szabályokat összevetjük a megelőző, a 2002. július 19-éig hatályos szabályokkal – és ez utóbbiak változatlan hatályával számolunk –, előáll a tárgyunkat képező anomália: a megelőző szabályok szerint, akinek az 1-8 hónapban minimális, a 9-12. hónapban pedig nagyobb jövedelme volt, az év utolsó harmadában szerzett nagyobb jövedelmével realizálhatta az első 2/3-adban el nem ért havi 3 eFt adójóváírást is. Ezen megelőző szabályozás ugyanis kifejezetten az adóévben megszerzett bér egészére vetíti a legfeljebb havi 3 eFt adójóváírás elszámolását.
Miért kell korrigálni?
Ha ugyanezt az esetet nézzük a 2002. év közepén, de január 1-jére visszamenőleges hatállyal bevezetett, fentebb idézett szabályok szerint – nem juthatunk más következtetésre, mint hogy a törvény adott szövegezése mellett az 1-8. hónapra megnyílt 24 eFt adójóváírás érvényesíthetősége a 9-12. hónapban elvész. Csak ez utóbbiban érvényesíthető 4 x 9 = 36 eFt-tal lehet számolni, ellenben a megelőző 1-8. hónapban megnyílt, de a bér minimális volta miatt akkor nem realizálható 24 eFt-tal nem. Ennek oka a 33.§/1/ bekezdésének adott szövegezése, amely az adójóváírást nem az adóév egészére vetíti, hanem mereven, átjárás nélkül elválasztja az adóév 1-8. hónapát, az utolsó négytől.
Az Szja tv. 2002. évben hatályos 33.§-ának ilyen értelmezés egybevág a 2002. évi adóbevalláshoz kiadott Útmutató 24. oldalán leírt tájékoztatóval. Tehát az Útmutató helyes, összhangban van a törvénnyel. Ebből az a további következtetés adódik, hogy a 2002. július 19-ei törvénymódosítás, pontosabban a korábbi szabályokhoz képest megfelelő átmeneti szabályok hiánya, az, ami a problémát okozza, nevezetesen, nem számolt az általánostól eltérő, fentebb hivatkozott esetekkel, akikre a megelőző szabályozás – különösebb vizsgálódás nélkül is megállapíthatóan, mondhatni ránézésre kedvezőbb volt. Következtetésképpen – véli dr. Szabó Tibor – az a megoldás, hogy a törvényt módosítani kell.
