A viking korban nem csak a férfiak, de a nők is kiváló harcosokká válhattak – legalábbis ezt igazolja a Stockholmi és Uppsalai Egyetem munkatársainak új kutatása.
Nem a sagák egyik valkűrjét, hanem egy valódi katonai vezetőt, történetesen egy nőt tanulmányoztunk
– mondta Charlotte Hedenstierna-Jonson, az új tanulmány vezető szerzője.
A szakértők a viking korszak egyik leghíresebb sírját, az egyik birkai nyughelyet vizsgálták. A 10. századi sírt még az 1880-as években tárták fel, a lelőhelyen a harcos maradványai mellett fegyvereket – például egy kardot és nyilakat -, két lócsontvázat, illetve egy társasjáték elemeit is azonosították.
Charlotte szerint utóbbi arra utal, hogy a nyughelyen egy katonai vezetőt temettek el, aki taktikával és stratégiával dolgozott, és képes volt egységeket vezetni a csatában. A lelet izotópos elemzése felfedte, hogy az illető vándorló életmódot folytatott, ez pedig jól illeszkedik a 8-10. századi észak-európai katonai társadalmak életviteléhez.
Anna Kjellström, a tanulmány társszerzője már korábban is érdeklődött a maradványok iránt. A szakértő szerint a csontváz bizonyos morfológiai vonásai miatt a kutatók egy ideje már gyanakodtak arra, hogy a test nem egy férfié, hanem egy nőé.
A régészek az elképzelés alátámasztásáért a genetikához fordultak. Maja Krezwinska, a kutatócsapat tagja szerint az ősi DNS-eket gyakran használják a gyermeki, vagy vitatott leletek nemének azonosításához. A szakértő a birkai csontok vizsgálatakor nem tudta kimutatni az Y kromoszómát – a maradványok tehát egy nőhöz tartoztak.
Jan Storå, a tanulmány társszerzője hozzátette, a birkai csontváz hosszú időn át szolgált a hivatásos viking harcos modelljeként, a sírmellékek különösen alátámasztották ezt az értelmezést. A harcosról közel 130 évig úgy hitték, hogy férfi volt.
A szakértők tanulmányukban nem foglalkoztak a kérdéssel, hogy a nő pontosan miként kapcsolódott a viking közösséghez. Nem lehetetlen, hogy a sírban egy mára eltűnt férfi testet is eltemettek, ahogy az sem, hogy a nyughelyen feltárt fegyvereket a nő nem használta, csupán az örökségéhez tartoztak. A maradványok genetikai elemzése mindenesetre árnyalja a viking társadalomról kialakított képet.
A Kelet-Közép-Svédországban fekvő Birka hosszú időn át meghatározó település volt, területén a régészek eddig nagyjából 3000 viking sírra bukkantak. A város a 10. században néptelenedett el, feltehetőleg a közeli Sigtuna felemelkedése miatt.