A porosz tábornok és kormányzó lányából előbb a III. Péter feleségeként cárnévá, fél évvel később, egy vértelen államcsínynek köszönhetően pedig cárnővé váló II. Katalin harmincnégy éven át, egészen hatvanhét évesen bekövetkezett haláláig ült a trónon.
Ez idő alatt több, mint félmillió négyzetkilométerrel növelte birodalma területét: az 1768-1774 közt zajlott orosz-török háború győzteseként utat tört a Fekete-tengerig, elfoglalta a mai Fehéroroszország és Litvánia területét, valamint Ukrajna keleti felét.
Az utókor azonban nem csak azért, hanem művészetpártoló szerepe miatt is hálásan tekint rá – sőt, sokan egyenesen az orosz történelem legjelentősebb alakjaként emlegetik –, hiszen ő alapozta meg az Ermitázs felbecsülhetetlen értékű gyűjteményének alapját, megalapította Európa egyik legjobb leányképző intézetét, sőt, jó kapcsolatot ápolt Európa legragyogóbb elméivel, így Voltaire-rel, Diderot-val, vagy épp a matematikát forradalmasító Eulerrel.
Magánéletének kiszivárgott részletei azonban nagyban rontották a megítélését, hiszen állítólag összesen huszonkét, nála jóval fiatalabb szeretőt fogyasztott el, orosz főnemesi családok sarjaival kavart – Zubov herceg például épp negyven évvel született később, mint Katalin –, sőt, udvarhölgyét, Jekatyerina Daskovával is hosszú évtizedekre nyúló viszonyt folytatott.
Jóval kevesebben tudják azonban, hogy az emberek mellett az erotikus témájú bútorokhoz is vonzódott, sőt, kedvenc szentpétervári palotájának péniszalakú kilinccsel nyitható szobájában emellett erős szexuális töltettel rendelkező festmények sora is lógott a falról.
A bútorok a cárnő 1796-ban bekövetkezett halála után sem tűntek el, sőt, a német katonák 1941-ben még vidáman körbefényképezték őket.
Jó eséllyel ők voltak azonban az utolsók, akik saját szemükkel láthatták ezeket a XVIII. század utolsó évtizedeiben született alkotásokat, hiszen az épületek jó részével együtt a ma Katalin-palotaként ismert, Carszkoje Szelóban álló épület is több találatot kapott, a visszavonuló német csapatok pedig egyszerűen felgyújtották.
Nem vehető azonban egészen biztosra, hogy a rokokó stílust képviselő bútorok mind megsemmisültek, így az sem kizárt, hogy néhány évtized múlva porosan és kopottan kerülnek majd elő egy moszkvai lakás pincéjéből.
A bútorsor egyik központi eleme, a kerek asztal a katonák fotói segítségével nemrégiben újra formát öltött – 2017. februárjában pedig kalapács alá került egy Sotheby’s-aukción. Értékét 5-7 millió forintra becsülték.
