Tudomány

Végre tudjuk, miről beszélgetnek a denevérek

Az emberi nyel megismeréséhez a denevéreken át vezethet az út.

Néhány kutató úgy döntött, górcső alá veszi az egyiptomi gyümölcs denevért, és megpróbálja megfejteni, hogy mit mondhatnak egymásnak, ráadásul mindezt azért, hogy az emberi nyelv eredetéhez kerüljünk közelebb.

A globális küldetés az, hogy megértsük, honnan származik az emberi nyelv, de ehhez először az állatokat kell tanulmányoznunk. Az egyik nagy kérdés ebben, hogy mennyi információt közvetítenek egymásnak

– mondta Yossi Yovel, a Tel Avivi Egyetem kutatója, és a tanulmány társszerzője.

Az egyiptomi gyümölcs denevérek Afrikában és a Közel-Keleten terjedtek el, és amikor sokan vannak, az emberi fül számára szinte lehetetlen elkülöníteni, hogy melyik hang melyik egyedtől származik, amit Yovel úgy fogalmaz meg, hogy a jószágok alapjában véve kiabálna egymással. Ám mindezt a Scientific Reports-ban kicsit részletesebben is kifejti.

Ebből derül ki többek között az is, hogy a vizsgálatokhoz írtak egy algoritmust, ami az emberi hangfelismerésen alapszik, illetve a mesterséges intelligencia gépi tanulási folyamat során az adatokat kategóriákba rendezi, majd pedig a minták alapján összefüggéseket keres, és az új adatok alapján rendez.

Fotó: Michal Samuni-Blank
Fotó: Michal Samuni-Blank

2,5 hónap a denevérekkel

A csapat nem vette félvállról a dolgot, és 75 napon keresztül folyamatosan rögzítette a bőregerek beszélgetését, melyek összesen huszonketten voltak, és két különböző ketrecben tartották őket. A videofelvételek tanulmányozásával a kutatók rájöttek, hogy a denevérek vitatkoznak egymással, és a viszálykodások alapvetően négy különböző témakörbe rendezhetőek.
Pont, mint az embernél: alvás, evés, csüngés, és nem kívánt párzási kísérletek.

Amikor a rögzítéssel készen voltak, elkezdték tanítani az algoritmussal a mesterséges intelligenciát a videókról szerzett információk segítségével, mielőtt tesztelték volna a rendszer pontosságát. Az eredményekből kiderült, hogy pusztán a frekvencia alapján megállapítható: az állatok idejük 61 százalékát azzal töltik, hogy egymást szekálják. Sőt, a rendszer arra is képes volt, hogy megállapítsa, melyik egyed áll ennek középpontjában, bár itt a pontosság kisebb volt.

Összességében azonban elmondható, hogy a denevérek beszélgetése tele van információkkal, míg korábban azt gondolták, hogy a bőregerek beszélgetése nagyjából arra korlátozódik, hogy elkergessék egymást a helyükről. A szakemberek úgy gondolják, hogy a továbbiakban más állatfajok “csevegése” is dekódolható lehetne hasonló módon, de ehhez még sok időre van szükség.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik