Gustave Trouvé-nak (1839-1902) sok mindent köszönhet a tudománytörténet: az első, zsebben elférő elemtől (1865) kezdve az endoszkópon (1878) át a világ első elektromos jármúvéig (1881) és sikeres miniatürizálási kísérleteiig, egy lenyűgöző találmányáról azonban mindenki hajlamos megfeledkezni:
pedig a XIX. század utolsó három évtizedében ezek voltak a párizsi partik igazi fénypontjai.
Az eredetileg órásmesterként tanult Trouvé zsebben is tökéletesen elférő elemének kifejlesztése után úgy gondolta, találmányának nagyszerűségét akár a divat világán át is bemutathatja – az 1867-es párizsi világkiállításra, illetve az azt követő években készített hát egy egész sornyi brosst (ezek egyikén apró ballerinák táncoltak egy apró aranyszínpadon), hajtűt és fejdíszt, amelyek világító, vagy mozgó alkatrészeiknek köszönhetően azonnal a párizsi partik fénypontjává váltak.
A darabok a felső tízezer körében 1879-ben, az École Centrale des Arts et Metiers alakulásának ötvenedik évfordulójára rendezett partin mutatkoztak be, melynek legtöbb figyelmet kapott vendége Pauline de Metternich hercegnő volt, köszönhetően a hajába helyezett, gyémántokkal gazdagon díszített madárnak, mely Trouvé zsenialitásának köszönhetően mozgatni tudta a szárnyait.
A következő években a mérnökzseni a színpadra is tervezett kiegészítőket – 1884-ben a Virágbalett (Le Ballet des Fleurs) és az Aranytojást tojó tyúk (La Poule aux oeufs d’Or) egy párizsi, néhány hónappal később pedig a brit Empire Theater Chilpéperic című darabjának előadásához készített hasonló darabokat, a közönség – az annak soraiban ülő fiatal Oscar Wilde-dal együtt – pedig ezeket nyilvánvalóan kitörő örömmel fogadták.
A gyűjtemény jó része a Trouvé-archívumal együtt egy 1980-as tűzben megsemmisült, kivéve a brit Victoria and Albert Museumban látható koponyás tűt, és néhány más apróságot.
A feltaláló a halála óta eltelt több, mint egy évszázadban eltűnt a köztudatból, és egyetlen nagy enciklopédia sem említi őt a kellő helyen, pedig minden feltétel adott ahhoz, hogy Gustave Trouvé-t Nikola Tesla és (a valójában csak ügyes és erőszakos csaló, de tömegek által lángeszű feltalálóként tisztelt) Thomas Edison mellett emlegessék.
