A szocialisták a miniszterelnököt saját szavaival szembesítették. Felidézték, hogy a Parlament szeptember 12-i ülésén az mondta, a Fidesz nem vállalhat felelősséget Merkelért, Junckerért, csak azért, mert ők is az Európai Néppárthoz tartoznak.
Nem vette észre azt, hogy van egy vita, amely átmetszi a hagyományos pártmegosztást Európában? Nem tűnt fel önnek, hogy a németek otthon azt mondják, hogy úgy fogunk megszabadulni azoktól, akik bejöttek, hogy majd jól szétterítjük Európában,
A szocialisták nem látják, nem vették észre, kettős beszédet emlegetnek. Az MSZP képviselői (Demeter Márta, Harangozó Gábor) szerint a kormányfő csak idehaza ez a bátor, lánglelkű harcos, az EU tagállamok miniszterelnökei között, az Európai Tanács ülésein mindent elfogad.
Ez a testület ugyanis konszenzussal hozza meg határozatait. Így fogadja el az ülést záró „Következtetések” nevű dokumentumait, tehát Orbán Viktor is
kivétel nélkül elfogadta
ezen dokumentumok menekültek elosztásáról, befogadásáról, áthelyezéséről szóló megállapításait. Egyébként nem lennének “Következtetések”. Az ellenzéki politikusok ezen eljárásrend alapján arra vártak választ, hogy a kormányfő mindig egyetértett-e az alábbi (2015. június 25-26., 2015. október 15., 2015. decemberi 7-18., 2016. február 18-19., 2016. március 17-18., 2016. június 28.) ET-ülések migrációt érintő döntéseivel.
A kérdés alapján Orbán Viktornak legalább hatszor lett volna alkalma vétózni. Idén márciusban úgy tűnt ezt meg is tette, akkor meg is szakadt az EU-csúcs, de később Merkel kancellár cáfolta, hogy Orbán vétózott, a szakemberek pedig jelezték, hogy az EU–Törökország-csúcs megállapodása még nem is volt olyan állapotban, hogy vétózni lehetett volna.
Orbán kvótára soha nem adta áldását
Az Orbán Viktorhoz intézett kérdésre, mint a téma illetékes minisztere, Szijjártó Péter válaszolt.
Orbán Viktor egyetlen alkalommal sem fogadott el, vagy szavazott meg olyan döntést, amely kötelező betelepítési kvóták alkalmazását írná elő Magyarország számára.
Egy éve, a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. szeptemberi ülésén olyan határozat született, amely nyíltan szembemegy a magyar kormány által képviselt állásponttal – írta a tárcavezető.
A belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenszavazata mellett fogadták el a 120 ezer ember szétosztásáról szóló határozatot.
Ezt a döntést Magyarország az Európai Unió Bírósága előtt megtámadta és a kormány továbbra is a leghatározottabban nemet mond a kötelező betelepítés bármely formájára.
A kvótafenyegetés a sci-fi része
Korábban Lattmann Tamás nemzetközi jogász lapunknak elmondta, miért rossz a népszavazási kérdés, hiszen nincs szó betelepítésről, hanem menekült kérelmi eljárások átvételéről. A szakember a minap a Klubrádióban arról beszélt, hogy letelepítési kvótával fenyegetni a választókat,
az a tudományos-fantasztikus irodalom része.
Azt Lattmann Tamás is világossá tette, hogy míg a magyar jogalkotást a belpolitika határozza meg, az unió migrációs politikájában olyan jogszabályok születnek, amelyekben a tagállamok között konszenzus alakul ki.
Az EU egy 28 felé hasadt skizofrén személyiség, aminek egyeztetett akarata van, amit a 28 személyiség össze tud rakni.
A nemzetközi jogász maga is úgy vélte, Magyarország, ha igazán akarta volna, blokkolhatta volna a menekültekkel kapcsolatos döntést.
Elvileg az uniós jogalkotási folyamatban a konszenzus kényszer érvényesül.
A Szijjártó Péter által is idézett belügyminiszteri tanácsban – ahol az egyetlen kötelező jogszabály született az 1300 eljárás átvételéről – kisebbségben maradtunk, de nem állítottuk meg a dolgot, amiből – szerinte – az látszik, hogy ez mégsem élet-halál kérdés, persze hogy nem, hiszen akkor nem lenne mi ellen hangolni a választókat” – tette hozzá a szakember.
