A pécsi édesanya, Krisztina évekkel ezelőtt próbálkozott az ominózus diétával. Súlyos allergiás és asztmás tünetekkel küzdött. Százas csomag zsebkendő nélkül a kisboltig sem mert elindulni, folyamatosan tüsszögött és folyt az orra. Eleinte erős szteroidos gyógyszereket szedett, de miután utánaolvasott a készítmények mellékhatásainak, inkább úgy döntött, keres valami alternatív megoldást.
Elmentem természetgyógyászhoz, aki egy teszt után javasolta a diétát. Szinte szó szerint semmit sem ehettem. Nulla cukor, illetve fehér liszt, de tilos volt a gyümölcs és a tejtermékek is, egyedül a natúr joghurt jöhetett szóba. A húst és a rizst is mellőznöm kellett, csak az élesztőmentes kenyér, a teljes kiőrlésű dolgok, a hajdina vagy a köles kerülhetett fel az étlapra. Nem is tudom, hogy mit ettem akkoriban – meséli az édesanya.
Szerencsére csak öt hétig követte a diétát, és bár így is fogyott, nem gyengült le teljesen. Krisztina panaszai végül elmúltak, de tény, hogy párhuzamosan több kezelésre is járt. Az allergiáról például kiderült, hogy pszichés természetű volt.
A hölgynek jártányi ereje is alig volt már, mert szinte egyáltalán nem vitt be szénhidrátot a szervezetébe. Ásványi anyagból és vitaminokból nem volt hiánya, de energiája nem volt ellátni a munkáját és a családját. Úgyhogy sürgősen tennünk kellett valamit.
A szakember tapasztalata egyébként az, hogy nagyon sok nő kezd bele (az ő pácienseinek 40 százaléka) ész nélkül a Candida-diétába, és általában csak szerencse kérdése, hogy ki meddig és hogyan viseli a megszorításokat.
Tényleg létezik, vagy csak jól hangzik?
A helyzet az, hogy hiába keressük a nagynevű, tudományos lapokban a megfelelő vizsgálati eredményeket, nem sokra akadunk rá. Hiányoznak a tudományos kutatások, így a diéta hatásosságát tanúsító, kellő számú, megfelelően dokumentált vizsgálati eredmény nem ismeretes – olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevelében.
A legnagyobb gond az, hogy a tünetek és a gomba összefüggésének igazolása meglehetősen problémás, mert az egyébként is szélsőséges tünetek más betegség résztünetei is lehetnek, illetve számos tünet pszichoszomatikus rendellenesség esetén is felléphet. A köznyelvben Candidaként emlegetett gomba
Csakhogy a szervezet normál flóráját alapvetően baktériumok uralják, amelyek meggátolják a gombák nagyobb mértékű elszaporodását. Csökkent erejű immunrendszer esetén azonban a bélben tenyésző Candida bekerülhet a vérkeringésbe, és az így kialakuló Candida-invázió számos belső szervet támadhat meg.
A gombás fertőzés súlyossá válását okozhatja például antibiotikumos kezelés, emellett az utóbbi időben számos, egyéb kórkép kialakulásában is felmerült a Candida albicans okozta fertőzés szerepe. Ilyen például a petevezeték-, petefészek-, húgycső- és húgyhólyaggyulladás, szorulás, idült hasmenés, puffadás, izom- és ízületi fájdalmak, bőrkiütések, pszichés zavarok (hangulati nyomottság, fáradtságérzés) és környezeti allergénekkel szembeni reakciók felerősödése.
Igazságok + féligazságok = veszély
Varga Dóra úgy tapasztalja, hogy sok esetben próbálják az emberek magukat diagnosztizálni az internet segítségével, illetve a természetgyógyászok tesznek javaslatot a diétára. Ez egyébként nem is lenne olyan nagy baj, normális esetben ezzel annyira nem lehet mellényúlni, hiszen az immunrendszer megerősítése lenne a cél. A cukor és a fehér liszt minimalizálása, illetve a megemelt mennyiségű zöldség- és gyümölcsbevitel alapvetően az egészséges táplálkozás alapjait képező elvek.
Kétféle ember létezik a diéták tekintetében is. Az egyik embertípus csak úgy nagyjából tartja be a leírtakat, a másik viszont mindent nagyon alaposan betart, hogy elmúljanak a tünetei, és ha az interneten olvasható étrendek az írják, hogy cukrot egyáltalán nem, szénhidrátot pedig alig lehet fogyasztani, akkor tényleg nem esznek semmit. Sőt, van aki mindezt még egy gluténmentes diétával is megfejeli, ami tovább nehezíti az alapanyag-választást, és az étkezési lehetőségek körét – mondja a szakember.
A legnagyobb és leggyakoribb félreértés az élesztőgombák körül van – mondja Varga Dóra. Semmi szükség például az élesztőmentes kenyérre, hiszen az élesztőgombák 55 Celsius-fok felett néhány perc alatt elpusztulnak. Szerinte nyugodtan lehet kenyeret enni, a lényeg, hogy többségében teljes kiőrlésű vagy magas rosttartalmú lisztből készüljön. A szénhidrátokat pedig nem kell ellenségnek tekinteni, csak korlátozott mennyiségben és megfelelő minőségben kell őket a szervezetbe juttatni.
Ha a szénhidrátot csökkentjük, akkor az gyakran a zsírbevitel növelésével jár együtt, hogy elérjük ugyanazt a normál kalóriabevitelt, ami a mindennapi életünkhöz az energiát biztosítja. A diéta ugyan engedi, hogy gyakorlatilag bármilyen zsírt együnk, de ha valaki elkezdi az állati eredetű, telített zsírok bevitelét növelni, azzal sok esetben többet árt a szervezetének, mint amennyi előnnyel a szénhidrát csökkentése járt. Rövid távon csak felboríthatja a bélflórát, hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
A kóros alultápláltság mellett a másik gond akkor jöhet, ha valaki hajlamos szénhidrát-háztartási problémákra. Mondjuk inzulinrezisztenciás, prediabéteszes vagy cukorbeteg. Ilyen esetekben a Candida-diéta súlyosbíthatja a tüneteket, ha ugyanis nagyon kevés szénhidrátot eszünk, akkor nagyon könnyen kialakulhatnak olyan fázisok, amikor leesik a vércukorszint, más néven hipoglikémia alakul ki. Ilyenkor az illető elkezd szédülni, leveri a víz, és rátör a cukoréhség – fejti ki az okokat a szakember. A helyes táplálkozás ilyenkor az, ha a megvonás helyett megfelelő mennyiségben és időben adagoljuk a szénhidrátot a nap során. Ráadásul az extrém alacsony szénhidrát-bevitel például egy cukorbeteg esetében akár életveszélyes állapot kialakulásához is vezethet a felborult anyagcsere miatt.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége részletesen kifejti, hogy miként érdemes étkezni, ha a szervezetünkben túlszaporodott a Candida gomba. Ám ez utóbbi inkább életmódváltás, mintsem hónapokon át történő koplalás.
Nem biztos, hogy a gomba a bűnös
A pécsi Krisztina esete is mutatja, hogy bár gyakran okolják a Candidát különféle testi tünetek okozójaként, sok esetben téves a feltételezés. A dietetikus saját praxisában még nem találkozott olyan pácienssel, akinek hiedelme ellenére valóban ez lett volna a fő problémája.
Természetesen előfordul, de azért általában az egészséges embereknek nincs olyan mértékű immungyengesége, hogy a Candida jelentősen el tudjon szaporodni a szervezetében. A nőgyógyászati fertőzéseket legtöbbször valóban a Candida okozza, ám számos másik gombafaj is állhat a probléma hátterében. A gombás fertőzések tehát elsősorban a gyenge immunrendszerrel rendelkezőket fenyegeti, illetve gyakrabban tapasztalható cukorbetegek körében is.
A táplálkozás-szakértő jellemzően nem a kellemetlen panaszok kiváltó okaként találkozott a Candidával, hanem sok esetben csupán következményként alakult ki. Illetve egyéb problémák is gyakran állnak a háttérben, melyek tünetei hasonlíthatnak a Candida által okozott panaszokra, így a manapság gyakran előforduló ételintolerancia, ételallergia is lehet a probléma fő okozója. És megállapítható, hogy dietetikushoz többnyire akkor fordulnak az emberek, amikor a hagyományos interneten olvasott diéták, étrendek nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.
