Szórakozás

Schobert Norbert népbutító posztja: a felelősség hárítása a legkisebb baj

Bár Schobert Norbert Facebook-oldala, a Norbi Update a napokban átlépte az egymilliós követőszámot, a fitneszedzőnek még bőven van mit tanulnia a közösségi médiáról.

Tekintélyes szaklapként hivatkozik a Schobert Norbert által megosztott bulvároldal arra a honlapra, ami tényként kezelte, hogy a citrom bizony segít a rák legyőzésében, sőt: hatásosabb, mint a kemoterápia. A NaturalNews annyira tekintélyes, hogy címlapján jelenleg három cikk is foglalkozik a daganatos betegség legyőzésével (az egyikben a kókuszolajat, a másodikban a mustárt, a harmadikban egy olajat ajánlanak), de helyet kap egy bő egyéves videó is, ami arról szól, hogy egy nő lemossa a sminkjét, a problémás bőre miatt pedig többen beszólnak neki.

A magyarra fordított cikk eredetijének végén több forrást is megadtak, de azoknak egy része nem működik, a többi pedig szintén olyan egészséggel foglalkozó oldalakra visz, amelyeken olívolajjal átitatott krumplit ajálnak, ha tizenöt percen belül szeretnénk eltüntetni a kézfejünkön lévő ráncokat.

Ráadásul az ősforrásként meghivatkozott kutatás annyira bréking, hogy 2013 februárjában publikálták, és csak a mellrák sejtjeinek továbbosztódásáról van benne szó.

Népbutítás felsőfokon

Nagyjából ezt reagálta Schobert, amikor számonkérték, miért oszt meg nyilvánvaló hülyeségeket (és ami még fontosabb, ellenőrizetlen forrásból származó állításokat) a Facebook-oldalán. Nem csak a rajongóinak szúrt azonban szemet a téves információ továbbosztása: egy orvos és egy gyógyszerész nyílt levelet írt Schobertnek – szerintük az edző népbutító nézeteket hirdet.

Az interneten tucatszámra terjednek hasonló írások, amelyek akkor válnak alkalmassá a közvélemény befolyásolására, ha közismert emberek is megosztják honlapjaikon, Facebook-oldalaikon.

– írták, és tökéletesen összefoglalták, mi is a gond az “én csak továbbosztottam” magyarázattal. Ráadásul nem olyan tanácsról van szó, ami például ragyogó hajat ígér, hanem egy sokkal súlyosabb, több esetben gyógyíthatatlan betegségre ad gyógymódot – olyat, ami ebben az esetben nagyjából annyira segít, mintha naponta 5 percet egy lábon állna a beteg.

Továbbá arra is szeretnénk megkérni, hogy véleményformáló erejéből fakadó felelőssége tudatában a jövőben ne osszon meg kétes értékű vagy káros egészségügyi tanácsokat.

– zárták levelüket.

Schobert Norbert népbutító posztja: a felelősség hárítása a legkisebb baj 1

Egy részlet a “tekintélyes” lap kezdőoldaláról: jobb oldalt például egyből három dolog is gyógyítja a rákot, de a diabétesz megelőzéséhez is kapunk tippeket.

“Nincs véleményem, csak továbbosztottam!”

Schobert ezt válaszolta a neki levelet címző orvosoknak. Arról viszont Berkes Ákos vezető közösségi média tanácsadót kérdeztük, hogy ez mennyire nem merül ki ennyiben, és meddig terjed egy népszerű közösségi oldal gazdájának a felelőssége az általa megosztott híreket illetően.

Apropó megosztás: Schobert Norbert, Rubint Réka és Sarka Kata oldalán is elég sűrűn feltűnnek a Ripost cikkei – valószínűleg megállapodás van köztük és az oldal között, ugyanis utóbbin elég sokat cikkeznek róluk. Mindenesetre a legközelebbi megosztásnál érdemes végiggondolniuk, mennyire tudnak azonosulni a bennük foglaltakkal.

Berkes szerint az ilyesfajta megosztások rendkívül károsak, és ezt nemcsak maga a Facebook, de részben már a magyar hatóságok is felismerték. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) például rendszeresen foglalkozik a gyermekek és felnőttek internethasználati szokásaival és annak fejlesztésével: kritikai érzéküket edukációs anyagokkal is igyekszik javítani.

Berkes szerint hiába merülnek fel kételyek a belinkelt tartalmakkal kapcsolatban,

mivel a hírességek döntő többségében hiteles forrásként szolgálnak a követőknek, így azok véleményében vakon megbíznak.

Régen minden jobb volt?

A nyomtatott sajtó fénykorában a szerkesztőségek felelőssége óriási volt. Manapság egy-egy híresség elérése simán összemérhető a legnagyobb napilapok egykor volt statisztikáival, felelősségüket mégsem akarják vállalni.

A védekezés szerintem egyáltalán nem állja meg a helyét: minél nagyobb körhöz szól egy-egy rajongói oldal, annál nagyobb a felelőssége a tulajdonosnak, szerkesztőknek, hogy meggyőződjenek az információk valóságtartalmáról

– nyilatkozta Berkes.

Egyébként a jogi következményei egy-egy posztnak is hasonlóak – függetlenül attól, hogy hagyományos sajtótermékről vagy közösségi média felületéről van szó. Más kérdés, hogy ezzel egyetértünk-e vagy sem, attól még

a hatályos jogszabályok alapján egy Facebook-posztért is felelősségre lehet vonni bárkit, ha abban törvénysértő tartalmat közöl (uszítás, gyűlöletbeszéd, rágalmazás, holokauszttagadás, stb.).

A tanácsadó hozzáteszi azt is, hogy bár a félretájékoztatás jelenleg nem büntethető, ettől viszont a felelősséget mindenkinek vállalnia kéne.

Az emberek pedig mindent elhisznek

Berkes szerint a követők (és úgy általában az internetezők) sajnos nagyon ritkán tudják megítélni egy tartalomról, hogy az hiteles-e vagy sem.

Napi munkánk során is többször találkozunk ezzel a jelenséggel: fókuszcsoportos kutatásaink során például rendszeresen kiderül, hogy az átlagos magyar internetező számára az első ránézésre legmegbízhatóbb oldalak azok, amelyeken sok a szöveg, kevés a kép, megjelenésük a 90-es évek végét idézik. Mindezek alapján nem nehéz kitalálni, hogy tulajdonképpen az úgynevezett lájkvadász oldalakat tartják első ránézésre megbízhatónak, vagy azokat, amiken jellemzően hoaxokat vagy összeesküvés-elméleteket olvashatunk

– mondta Berkes, majd hozzátette: ezen túlmenően a hivatkozások ellenőrzése, a belinkelt, forrásként megjelölt oldalak, vagy az oldalak általános megbízhatóságának megítélése Magyarországon sajnos nagyon rossz helyzetben van jelenleg. Ezen kizárólag a közoktatásban megkezdett, folyamatos internetes edukációval lehetne segíteni, mert manapság sokkal hasznosabb tudás a forrásértékelés, mint a lexikális tudás.

De honnan lehet tudni, hogy egy oldal kamu?

Érdemes rákeresni az oldal nevére, illetve megnézni, hogy kik hivatkoznak rá forrásként. Ellenőrizzük, hogy van-e impresszum az oldalon, és kiderül-e, hogy kik szerkesztik. Valódi vagy álnéven publikálnak a szerzők? Ha utóbbi, akkor mit lehet róluk tudni? Árulkodóak lehetnek még az oldalon megjelenő reklámok is, illetve azok minősége, megjelenése. Figyeljünk a helyesírási hibákra is, illetve arra is, hogy mennyire értelmes a szöveg, és ha ezek stimmelnek, vessünk egy pillantást az oldal Facebook-oldalára: hány rajongója van és azok mennyire aktívak.

Schobert Norbert egyébként törölte a kérdéses posztot, erről is megkérdeztük Berkest: vajon ez a szerencsésebb út, vagy az, ha mondjuk ilyenkor az eredeti bejegyzést szerkesztjük, és kiegészítjük azzal, amit az olvasóink jeleztek felénk.

Az ő oldala, amelynek szerkesztési elveit saját jogában áll meghatároznia. Ha nagy felháborodást kelt, a visszhangok minél előbbi lecsendesítése miatt indokolt lehet a törlés. Ezzel önmagában nincs semmi probléma. A kérdésben javasolt megoldás egy átgondoltabb, felelősebb stratégia szerinti közösségi média jelenlétet feltételez, amit azt hiszem Norbitól például hiába várunk el, de rajongói alapvetően szeretik és megszokták ezt a fajta nyílt, néha már kicsit bárdolatlan őszinteséget

– válaszolta a szakember.

És hogy mit tehetnek a hírességek, hogy elkerüljék a hasonló eseteket? Berkes szerint az ajánlás nem rossz, de ő alapvetően inkább a saját tartalom előállítását javasolja, mert harmadik féltől származó tartalomnál előfordulhat, hogy valótlan állításokat tartalmaz. Amennyiben viszont mégis így járnak el, akkor vállalják a következményeit.

Egyébként pedig egy őszinte bocsánatkérésnél, a hiba beismerésénél kevés jobb lépés van a közösségi médiában: mindenki imádja, ha valaki nyilvánosan hamut szór a fejére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik