“Nagyon ügyes, szellemileg nagyon magas szinten végiggondolt akció volt. De az ember erkölcsi érzéke tiltakozik az ilyen üzletek ellen” – nyilatkozta Nyikos László, a Magyar Nemzeti Bank Jobbik által delegált felügyelőbizottsági tagja a nol.hu-nak.
Az MNB még 2014-ben vette meg az Eiffel Palace-t egy off-shore hátterű cégtől. Nyikos az általa elvégzett vizsgálat alapján méltatlannak és visszásnak nevezte az ügyletet, mivel az eladó több, mint 3 milliárd forintnyi tiszta haszonra tett szert. Ez Nyikos meglátása szerint túlzó mértékű osztalékjövedelmet biztosított a projektcég tulajdonosainak, ráadásul az osztalék útja és végső haszonélvezője nem ismert. A volt számvevőszéki alelnök szerint az ingatlanvásárlások körül jogilag látszólag minden rendben volt, az ügyletet a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda gondozta – így szabályosan történt, az ingatlanbecslés, az adásvételi szerződés, a birtokba vétel, a leltárak, a földhivatali nyilvántartásba való bejegyzések is – ámbár azok
A jegybanktörvény pedig nem mond semmit milliárdos forrásokat mozgató úgynevezett társadalmi felelősség-vállalási stratégiáról. A vonatkozó passzusokat idézve állítja, kizárólag az MNB bírságbevétele lehetne a forrása alapítványok támogatásának, ami éves szinten néhány milliárd forint – ellenben a 200 milliárdos, alapítványokhoz juttatott vagyontömeggel. Felvetődik hát a kérdés, hogy akkor történt-e törvénytelenség? Nyikos úgy látja: “ez nagyon erős megállapítás”, de ha a jegybanki vezetés törvényi értelmezését követjük, akkor az MNB vehetne akár fegyvergyárat is.
A jobbikos szakember a felügyelőbizottság (FB) felelősségi- és jogköreinek megfogalmazásában is hiányosnak tartja a jegybanktörvényt, mivel az nem fogalmaz meg konkrétumokat. Az FB “a folyamatos tulajdonosi ellenőrzés szerve”, ami alapján értelmezésében nem csak az (ingatlan)ügyletek jogszerűségét, de a pénzek racionális felhasználását is vizsgálniuk kellene.
