Már ha a kormányoldal és az ellenzék kompromisszumra jut – derült ki pénteken, az Együtt – a Korszakváltók pártja választási témában szervezett konferenciáján.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke példaként említette, hogy
A külföldön történő szavazás menetén viszont a Fidesz csak akkor változtat, ha az Alkotmánybíróság – több mint két éve húzódó eljárása végén – elmarasztaló ítéletet hoz.
Az MSZP, az LMP és az Együtt politikusai jelezték, alapvető kifogásaik vannak a jelenlegi választási rendszerrel, az eljárási szabályok módosításakor pedig valamennyien lehetővé tennék a levélben történő szavazást a külföldön dolgozó magyar állampolgároknak is. Az Együtt vezetője a konferenciát megnyitó beszédében hosszan érvelt egy arányos képviseleti rendszer bevezetése mellett, amelyben minden párt annyi mandátumhoz jut, amekkora arányban szavazatokat szerzett. Szigetvári Viktor szerint az “Orbán-rezsim” kétharmados többsége nem hozott nyugalmat, ezért ki kellene próbálni a “józan középút” politikáját, vagyis azt, hogy a folyamatos alkukényszer milyen eredményre vezet.
Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke szintén egy arányos, azonban alapvetően listás választási rendszer mellett érvelt, amelyből akár teljesen hiányozhatnak is az egyéni képviselők. Kiemelte, az elmúlt időszak alapján a koalíciós kormányzásban több erényt lát mint az “egypárti uralomban”. Az MSZP politikusa logikus ötletnek nevezte még a parlamenti küszöb csökkentését, valamint egy második országgyűlési kamara kialakítását is.
Schiffer András, az LMP társelnöke a választási rendszer hibáit arra vezette vissza, hogy azt a kormányfő kétszáz tagú parlamentre vonatkozó választási ígéretéhez igazítva alakították ki. “A gombhoz varrták a kabátot” – mondta, majd hozzátette, a vegyes választási rendszert megtartanák, de 135 egyéni és 85 listás helyet vezetnének be, a választókerületek határát egy független bizottsággal húzatnák meg, a határon túli szavazatok között pedig teljes egyenlőséget tennének, mert a levélben, vagy külképviseleten történő szavazásból eredő egyenlőtlenséget a rendszer legnagyobb torzulásának tartják.
(Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs)