A tavalyinál akár háromszor több bevándorló is érkezhet idén Európába. Az EU-csúcs egyik legfontosabb témája így továbbra is az lesz, mi lehet a megoldás.
Korábban írtuk arról, hogy a V4-ek egy uniós B-tervet sürgetnek, melynek értelmében
Zgut Edit, a Political Capital szakértője a 24.hu kérdésére elmondta, Angela Merkel szavaiból érdemes kiindulni, aki úgy fogalmazott, csütörtökön választani kell az uniós török akcióterv és Görögország északi határának lezárása között.
Vagyis Németország továbbra is keményen ellenzi a V4-ek által szorgalmazott macedón-görög határ lezárását, tette hozzá.
Elveszhet Görögország
Úgy látja, ez a nyomás volt érzékelhető a visegrádiak hétfői csúcsa után kiadott zárónyilatkozatán is, ami jóval engedékenyebb hangot ütött meg, mint amit a tagállamok vezetői egyenként megfogalmaztak. A dokumentum szerint elsősorban a török-görög határnál, vagyis az EU és a schengeni zóna külső határánál kell megoldani a problémát, ha ez nem sikerül, akkor lesz szükség egy B tervre.
Merkel megint ráfaraghat
Könnyen lehet, hogy az EU-csúcs legnagyobb vesztese mégsem a görögök vagy a törökök, hanem Merkel lesz. A német kancellár egyre inkább egyedül marad menekültsegítő szándékával, és jól látható, hogy sem a helyzet alakulása, sem az idő nem neki dolgozik.
A The Telegraph azt írja, a menekültek Európában nagyjából 700 bűncselekményt követnek el hetente, ez 40 százalékkal több mint az elmúlt öt évben. Az utóbbi években hatalmasat emelkedett a bevándorlók száma, ezzel várható volt, hogy az általuk elkövetett szabálysértések is nőnek. Ezek a hírek viszont azokat az elképzeléseket erősítik, akik a kerítésépítés és a határok átszabásán gondolkodnak, miközben úgy tűnik, Merkel egyre erősebb árral szemben próbál úszni.
És az angliai magyarok?
Ahogy korábban írtuk, David Cameron brit miniszterelnök finoman megszellőztette, hogy országa akár ki is lépne az EU-ból. Veszélyes kijelentés volt ez, de akár még be is jöhet neki, mert úgy tűnik, tényleg ki tud facsarni néhány kedvezményt országának.
Most az van, ha egy magyar Angliába megy, ahogy elkezd dolgozni, kapja a munkához kapcsolódó segélyeket. Ezt szeretné megszüntetni a brit miniszter és csak négy év után adni hasonló kedvezményeket.
Korábban már nálunk is szó volt arról, hogy a magyarok közel sem élősködni mennek Nagy-Britanniába, Orbán Viktor is hasonlóan reagált erre a törvényjavaslatra.
Nem akarunk paraziták lenni, a magyarok dolgozni mennek Londonba. És én úgy látom, a magyarok nagyon jó munkát végeznek, mondta akkor a miniszterelnök.
A Political Capital szakértője kérdésünkre elmondta,
a már jelenleg is kint élő magyarokra a tervezett vészfék semmilyen hatással nem lenne. A megállapodás szerint csak az újonnan érkezők esnének a hatálya alá.
Szerinte azt nagyon nehéz előre megmondani, hogy mennyiben szegné ez kedvét a Nagy-Britannia felé orientálódó magyaroknak. Zgut úgy látja, a gyakorlatban nem teljesen állja meg a helyét a kelet-európai munkavállalók kapcsán emlegetett „jóléti mágnes hipotézis”, vagyis, hogy dominánsan a szociális szolgáltatások (rokkantsági ellátások, betegséggel kapcsolatos juttatások, a szociális lakás-ellátás és nyugdíj) miatt vállalnak munkát nyugaton.
Az angolok mást is elszeretnének érni
Nagy-Britannia célja, hogy korlátozhassák az eurózóna mélyebb integrációját, ennek érdekében azt kérik, hogy eltérhessenek a bankokra vonatkozó egységes szabálykönyvtől. Ezt azonban a németek és a franciák sem szeretnék.
Vagyis, ha diszkriminatívnak érzi az eurózóna intézkedéseit, akkor azt szóvá teheti a mostani csúcstalálkozókon. Nagy-Britannia tehát jó pár követeléssel áll majd elő csütörtökön, összességében szabadabb mozgást és nagyobb szuverenitást szeretnének elérni. Ehhez azonban meg kell győznie a többi tagországot, hogy álljanak melléjük.
Mi lesz ha…
Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke a Bildnek adott interjújában elmondta, a britek az EU-tagságra szavaznak majd, hiszen az unió biztosította előnyök “önmagukért beszélnek”. Nem tartja korrektnek az EU-t és Schengent érintő bírálatokat, szerinte nem korrekt ez a viselkedés, úgy érzi sokan féltékenyek a sikereikre. Hozzátette,
A legjobb szakértőink a tökéletes megoldásra törekednek, ami kielégítő a britek, és a többi tagország számára is.
Ha azonban az unió enged, akkor könnyet lehet, hogy többen is vérszemet kapnak majd és előállnak saját követeléseikkel. Magyarország is közéjük tartozhat, ugyanis régóta szeretné elérni a kormány, hogy kevésbé avatkozzanak be az ország belügyeibe.
A Political Capital szakértője szerint,
ha csak a munkaerő-piaci korlátozások dimenzióját nézzük, Ausztria egészen biztosan kedvet kapott. Faymann osztrák kancellár egy szombati lapinterjúban beszélt arról, hogy Bécs a munkanélküliségre hivatkozva korlátozná a Kelet-Európából érkezők hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz és a vészfék-elképzeléssel Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter is szimpatizál.
Zgut úgy látja, nem véletlen, hogy a Londonnal megállapodásra törekvő Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber hangsúlyozta, nem akarnak vitát nyitni más tagországok további kívánságairól, most csak a britekről van szó. Pontosan emiatt vették le a napirendről az alapszerződés megnyitásának kérdését, hiszen akkor más tagállamok is joggal huzakodhatnának elő a saját elképzeléseikkel.
Másodlagos jogszabályként építenék majd be a brit elképzeléseket, amelyeket egy későbbi alkalommal foglalhatnak bele az alapszerződésbe.
Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség
Mázsár Tamás
