Először még csak a Balatontipp.hu nevű kis helyi portál írt róla, de hamar felkapta a megyei és az országos sajtó is azt a beruházást, ami kavarhat egyet a Veszprém megyei Balatonfűzfő életén. A Nitrokémia Ipartelepek területén, Fűzfőgyártelep városrészben építkezne egy cég, a 2,4 milliárd forintos beruházás végén pedig
Na, ez az, ami nem tetszik minden helybélinek, főleg azoknak, akik emlékeznek a korábbi, már nem működő vegyiüzem területén hajdan történt balesetekre, robbanásokra. A “Speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ kiépítése Balatonfűzfőn” nevű projekt több mint 951,5 millió forint EU-támogatást is nyert (1,427 milliárd forint önerő mellett), és kiderült, évi 50 ezer tonna hadianyag hasznosításáról és gyártásáról lenne szó. Áprilisban indulhat az üzem.
Video: 2010-ben a Nitrokémia melletti hulladékégetőben történtek robbanások.
Az egykori lőszergyár 2011-ig működött, szóval gyakorlatilag ezt indítanák újra. Tízezer négyzetméternyi fedett gyár létesülne, ehhez erősítenék az utakat, hogy azok a 30-40 tonnás kamionokat is elbírják. A know-how-t, tehát a technológiát az izraeli állami tulajdonú Israel Military Industries (IMI) Ltd.-től vennék meg. Ötven új munkahelyet ígér a beruházó MIL-EXIM Kft.
Mi fán terem e cég?
A MIL-EXIM-ről az Opten céginformációs adatbázisa szerint annyit lehet tudni, hogy 2012-ben alapították (pontosabban ekkor alakult az 1997-ben alapított bt-ből kft-vé), székhelye a fővárosi Váci úton van, de egyik fő fióktelepe Fűzfőn. Főtevékenységként külügyekkel foglalkozik, de a további tevékenységei közt minden megtalálható, ami kellhet a mostani gyárhoz (lőszergyártás, szállítmányozás stb.).
A cég jegyzett tőkéje idén április óta 3 millió forint, ügyvezetője a budapesti Gyimesi Erzsébet. Nettó árbevételük 2014-ben 205 ezer forint felett volt, a mérleg szerinti eredmény 62 forint felett. Gyimesinek több kapcsolódó cége is volt, de ezek zöme vagy törölt vagy végelszámolás alatt áll. A Nitrokémia lőpor üzletágát 2004-ben adta el a Rexplo Kft.-nek (ügyvezetője a mostani MIL-EXIM tagja, Csala József volt), aminek a részben orosz, részben brit virgin-szigeteki tulajdonú Milrus-Service Kft. volt a tagja. A Rexplót 2010-ben felszámolták, a vagyontárgyakat épp a MIL-EXIM vette meg 2011-ben.
A fent említett izraeli céget honlapja szerint 1933-ban alapították, az Izraeli Védelmi Erők, az amerikai haderő és a NATO is használja a termékeiket. Nemcsak gyártanak hadiipari termékeket, hanem folyamatos kutatás-fejlesztés zajlik, egyre újabb lőszereket, rakétákat, ágyúkat, lövegeket, fegyvereket terveznek és tesztelnek (termékeikről itt komplett katalógust talál).
Nem, nem, soha!
Akár az alcímben szereplő mondatot is leírhatta volna stílszerűen a Jobbik, de ők más szavakkal tiltakoztak. Felelevenítették a 2010-es, Ébredj, Balaton! című választási programjukat, amiben környezetbarát, az adottságokhoz illő ipart képzelnek el a környéknek.
Megkerestünk helyi civil szervezeteket is az ügyben, hátha van valamilyen álláspontjuk. A Balatonfűzfői Munkahelyekért Egyesületet vezető Gyöngyösi Miklós elmondta, szeretnének népszavazást, de azt nem akarja kiírni a városvezetés. A DK-tag férfi elmondta, Fűzfő hagyományosan balos település, ezért veszi semmibe a kormánypárt. Régen minden jobb volt, 7-8 ezer ember dolgozott itt, “aztán szétlopták a Nitrokémiát”.
Gyöngyösi maga is sok robbanásnak volt tanúja, egyszer a családját kellett menekítenie egy klórgázas tartály detonálása után. Ő és szervezete attól is tart, hogy ekkora mennyiségű hadianyag gyártása napi 20 kamiont szabadítana a városra (miután a vasúti vágányokat elbontották). “Persze, hogy a lakosság nem örül” – mondta Gyöngyösi, aki szerint a képviselő-testület nem is tárgyalt az ügyben. Szerinte évi 7 millió forint bevétele lehetne a városnak.
A Balatonfűzfő-Litér Turisztikai Egyesület nevében Szanyi Szilvia elnök válaszolt. Felsorolta a fűzfői turisztikai fejlesztéseket, majd megemlítette, hogy épp a vegyipar miatt nem tudott a turizmus többet fejlődni a városban. Hogy ebből a gyári jellegből kitörjenek, megakadályozhatja az új üzem. Hozzátette:
A jelenlegi világpolitikai helyzetben nem is értem, hogy hogyan támogathatja az EU hadiüzem létrehozását. Elnökségünk szerint sem a helyi, sem a balatoni turizmusnak nem tesz jót egy ilyen beruházás.
A Veol cikke szerint civilek épp a biztonsági kockázatok miatt kezdeményeztek népszavazást az ügyben. Attól tartanak, hogy háborús helyzetben és terrortámadás esetén is célponttá válhat a város egy hadiüzem okán. Az ingatlanok elértéktelenedhetnek, a lakosok pedig tömegesen menekülhetnek el a városból.
Lapunk megkereste Marton Béla polgármestert, aki nem válaszolt a kérdéseinkre, de a Veol.hu megyei lapnak korábban elmondta, megkeresték őt a lakosok a kockázatok miatt, azonban a katasztrófavédelemtől azt a választ kapta: biztonságos lesz az üzem. A gyár a Balatontól légvonalban másfél kilométerre fekszik, lakóövezettől pedig 800 méterre. Marton szerint a lőszergyárból jelentős bevételekhez juthat majd a város, és kizártnak tartja, hogy a mostani szigorú ellenőrzések és előírások mellett baleset történjen.
Nem kell a nyilvános sajtópolémia
Kedden végre közleményt adott ki a MIL-EXIM is a “sajtóban tévesen, és szakmailag hiteltelenül megjelent állítások” miatt. Az üzem szerintük bőven nem lesz hatalmas, és csak egy négy éve szünetelő, 1923 óta működő gyár újraindítását jelenti. Zömmel tárolni fognak inkább, mint gyártani, mindössze 50-100 fős kis üzem lesz ez. A területen jelenleg is van hadiipari gyártás, ők pedig minden szükséges hatósági állásfoglalást beszereztek.
A továbbiakban arról írnak, tudják, hogy piaci érdekeket sért, hogy hazai gyártó szállíthat majd hadianyagot a Magyar Honvédségnek, és nem kell importálni a jövőben mindezt. Végül a geopolitikai kérdésekbe is belemennek, na meg abba, hogy senki se üsse bele az orrát egy ilyen gyár működésébe:
Valljuk azonban, hogy éppen az elmúlt időszakban történt, a közel és távolkülföldön történt háborús szituációkkal indukált változások indokolják, hogy Magyarországon magyar tulajdonban álló lőszergyártó kapacitás jöjjön létre, megszüntetve az ország egyik nemzetbiztonságilag és katonapolitikailag érzékeny kitettségét.
Valljuk azt is, hogy az ország nemzetbiztonsági és katonai képességeit alapjaiban érintő beruházásokat nem nyilvános sajtópolémia útján kell vitatni, mert ez minden ellenérdekelt szereplő érdekét szolgálhatja, kivéve az országét.