Marshal Khalifa Haftar (C), the military leader of the so-called Libyan National Army and Libya’s parallel parliament based in the eastern city of Tobruk, is greeted upon his arrival at Al-Kharouba airport south of the town of al-Marj, about 80 km east of the Mediterranean port city of Benghazi on December 3, 2016 after his visit in Russia.  / AFP PHOTO / Abdullah DOMA / “The erroneous mention[s] appearing in the metadata of this photo by Abdullah DOMA has been modified in AFP systems in the following manner: [Marshal Khalifa Haftar, the military leader of the so-called Libyan National Army and Libya’s parallel parliament based in the eastern city of Tobruk] instead of [General Khalifa Haftar commander of the armed forces loyal to the internationally recognised Libyan government,]. Please immediately remove the erroneous mentions from all your online services and delete them from your servers. If you have been authorized by AFP to distribute them) to third parties, please ensure that the same actions are carried out by them. Failure to promptly comply with these instructions will entail liability on your part for any continued or post notification usage. Therefore we thank you very much for all your attention and prompt action. We are sorry for the inconvenience this notification may cause and remain at your disposal for any further information you may require.
Külföld

Orosz segítséggel jön a káosz Líbiában?

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2017. 01. 26. 16:10

Oroszország megint olyat lépett, amivel sikerült meglepnie a nyugati világot és a frászt hozta Brüsszelre. A szíriai kalandjáról hazatérő Kuznyecov anyahajó 2017 januárjában útba ejtette Líbiai partjait, ahol helikopterrel a fedélzetre hozták Khalifa Haftár tábornokot egy villámlátogatás erejéig.

A líbiai katonai vezető az egyik legerősebb szereplő a polgárháborúban, akinek tervei egyelőre élesen szemben állnak az EU támogatta líbiai egységkormánnyal. A két fél szembenállása nem elméleti kérdés Európa számára, a tét a kontrolálatlan Líbia felől a tengeren érkező menekült és migránsáradat megoldása. És úgy tűnik, Moszkvának ezúttal is saját elképzelései vannak.

MURMANSK, RUSSIA - OCTOBER 14, 2016: The Russian aircraft carrier Admiral Kuznetsov at a ship-repairing yard ahead of tests of a new air group. Russia's Defense Minister Sergei Shoigu said that the carrier would join Russia's naval group operating in the eastern Mediterranean. Lev Fedoseyev/TASS (Photo by Lev FedoseyevTASS via Getty Images)
Kuznyecov anyahajó
Fotó: Getty Images/Lev Fedoseyev

Káosz és valóság

Líbiában az arab tavasz sikeres káoszt hozott. Amióta Moammer Kadhafival, az ország excentrikus diktátorával végeztek a felkelők, az országban polgárháború van. A különböző fegyveres csoportok között az EU és az ENSZ igyekszik közvetíteni, a cél, hogy a legerősebb csoportok egyesítsék erejüket és létrehozzanak egy olyan egységkormányt, amelyet a nemzetközi közösség is elismer. Ez az előfeltétele annak, hogy az EU segítséget tudjon nyújtani az országnak, hogy legalább a tengerparti területeken biztonság legyen és megszűnjön a kontrolálatlan migráció.

A 2016 őszén az Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó látványos utazást tett az észak-oroszországi Murmanszkból a szíriai tengerpartokig. A hajóút a felfokozott nemzetközi helyzetben jelentős nyilvánosságot kapott, a látogatás utólag inkább kiképzési feladatnak vagy PR útnak tekinthető, mivel a Kuznyecov érdemben nem nagyon tudott hozzájárulni a szíriai orosz beavatkozáshoz. Két vadászbombázót a műveletek alatt elvesztettek, ami világosan jelezte, hogy a gyakorlás hiánya, a kiforratlan üzemeltetési kultúra és a haditechnikai eszközök korlátai miatt ez az anyaghajó nem áll paritásban az amerikai, de akár a hasonló nyugati hajóosztályok képességeivel.

2016 decemberében a szíriai partokat elhagyva a Kuznyecov hazafelé indult, ám a Földközi-tengeren tett még egy látványos manővert. 2017 januárjában a hadihajó egyik helikoptere berepült az országba és a fedélzetére vette Khalifa Haftar tábornokot. A hírre mindenki felkapta a fejét, aki Tripoli jövőjével kapcsolatban valamilyen terveket ápol, mert új, világos üzenetet jelentett a világnak, hogy Moszkvának komoly elképzelései vannak Líbiában, és ha már eddig nem vették komolyan, akkor

mostantól Oroszországot is be kell majd vonni a rendezési kísérletekbe.

Az öreg tábornok

Khalifa Haftar rendkívüli életutat tudhat maga mögött. A 74 éves veterán tábornok állítólag már a Kaddhafit hatalomra segítő puccsban is részt vett, majd ott volt a líbiai hadsereg szinten minden fontos háborújában. Karrierje 1987-ban vett először váratlan fordulatot, amikor az általa irányított líbiai egységek a szomszédos Csádban súlyos vereséget szenvedtek, ő maga pedig hadifogságba esett. Csak találgathatunk, hogy mi történt a fogságban, mert a következő évben amerikai segítséggel külföldre utazhatott, ahol egy Kaddhafi ellenes ellenzéki csoport szervezésébe fogott. Mivel ez a terv kudarcba fulladt végül, Haftar a CIA segítésével hamarosan Amerikában telepedett le, megszerezte az állampolgárságot és valószínűleg továbbra is a líbiai diktatúra megdöntésében segédkezhetett amerikai partnereinek.

Mindezek azonban nem hoztak szerencsét, a rezsimnek végül az az általános felkelés vetett véget, amely Tunéziából indult és Líbián is végigsöpört. Haftar a felkelés hírére azonnal visszatért az országba, milíciát szervezett és hamarosan az egyik legfontosabb szereplővé vált. A felkelést valószínűleg letiporta volna Kaddhafi elnök hadereje, de a brit-francia és az Öböl-menti országok vadászbombázói végül megfordították a konfliktus kimenetelét.

A kialakuló káoszban egyvalami volt biztos. Haftart nem lehet félreállítani, neki viszont elege van mindenkiből, aki a szélsőségesség legkisebb jelét mutatja (iszlamisták, dzsihadisták, Iszlám Állam) és aki nem akar neki szerepet szánni az új Líbia felépítésében.

Kaddhafi halála után az ország több, kisebb-nagyobb csoport vagy város ellenőrzése alá került. A káoszban így tudott saját területet kihasítani magának az al-Káida, később pedig az Iszlám Állam. A fejetlenségnek Európára nézve volt egy nagyon súlyos következménye, a tengerpart ellenőrizetlen maradt, és az öreg kontinensre tartó embercsempészet szabad utat kapott. Mivel ez a forgalom jelentős bevételt termel, és mivel Líbiában gyakorlatilag semmiből sem lehet pénzhez jutni, minden valamirevaló csoport, bűnszervezet, halászfalu megpróbál üzletrészhez jutni.

Marshal Khalifa Haftar, chief of the so-called Libyan National Army, leaves the main building of Russia's Foreign Ministry after a meeting with Russian Minister of Foreign Affairs in Moscow on November 29, 2016. / AFP PHOTO / Vasily MAXIMOV
Khalifa Haftar
Fotó: Getty Images/Vasily Maximov

Az európai megoldás

2015 európai szemszögből a Törökország felől érkező menekülthullámról szólt. Az egymilliónyi menekült és migráns kisebb része azonban Líbiából érkezett. Az ország jelentette kihívásra csak azután hárul nagyobb figyelem, hogy az EU egyezséget megkötötte Ankarával, amely 2016 tavaszától szinte elvágta az érkezők hajóit a török tengerparton. Ezzel párhuzamosan Líbia felől fokozatosan nőtt az érkezők száma, az év végi statisztikák szerint 2016-ban több mint száznyolcvanezren érkeztek, ami húsz százalékkal több, mint 2015-ben.

Az érkezők összetételét áttekintve azt látni, hogy akik Törökország felől jöttek korábban (szíriaiak, irakiak, afgánok stb.), azok nem jöttek át Észak-Afrikába, azaz a hullámnak nincs ilyen átrendeződése. Líbiából Olaszországba szinte csak Fekete-Afrikából jönnek, a legtöbben Etiópiából, majd főleg Nigériából és a többi térségbeli országból. Az érkezők hatalmas létszáma (nagyrészt csak az eritreaiak kaphatnak menekült státuszt, a többiek kérelmét elutasítják) hatalmas terhet ró Olaszországra, amely tavaly sikeresen lobbizott azért, hogy az EU és a NATO is indítson haditengerészet missziót a Földközi tengeren, elsősorban az embercsempészet ellen.

A diplomácia területén – amennyire lehet – az EU az ENSZ-szel karöltve igyekszik megoldást találni. Líbiában az a nagy dilemma, hogy

még segítséget sem lehet nyújtani, mert az országnak nincs legitim kormánya.

ENSZ közvetítéssel 2015-ben létrejött egy egységkormány, Fájez el Szaradzs kormányfő vezetésével, ám az mai napig nem tudta hatalmát a fővárosra is kiterjeszteni. A rivális csoportok és frakciók nem igazán akarják alárendelni magukat, és ezt megtehetik, mert az egységkormánynak nincsen saját hadserege és nem tudja a többiekre erőszakkal rákényszeríteni az akaratát.

Orosz célok

Haftár tábornok saját hadserege jelenleg az ország keleti részében irányítja az eseményeket, itt harcolnak erői az al-Káida, az Iszlám Állam és más szélsőségesek ellen. Szaradzs kormányfővel szemben ő jelenti a legjelentősebb katonai kihívást és szándékai kifürkészhetetlenek. A kormányfőnek óriási szüksége lenne valakire, aki hiteles katonai erőt tudna felsorakoztatni a kormány mögé. Haftár tábornok erre alkalmas lenne, de idáig még egy találkozóra sem volt hajlandó. Az elmúlt évben két alkalommal is járt Moszkvában, 2016 novemberében és decemberében, 2017-ban történt a látogatás a Kuznyecov anyahajón.

A sűrű egyeztetés egyik eredménye már látható. Francia források szerint Haftár katonait orosz kiképzők fogják kiképezni. A tábornok emberei korábban kiszivárogtatták, hogy Moszkva fegyvereket is biztosítani fog, ám ez idáig nem következett be. Líbia, és így minden, az országban harcoló csoport ellen fegyverembargó van életben, amit Oroszország is megszavazott, és úgy tűnik, Moszkva tartja magát az ENSZ tilalomhoz. Az orosz külügyminisztérium – közösen Egyiptommal – intenzív tárgyalásokban van, hogy Szaradzs kormányfőt és Haftárt tárgyalóasztalhoz ültessék.

Tekintve, hogy ez sem az ENSZ-nek, sem az EU-nak nem sikerült idáig, óriási eredmény lenne.

Felmerül hát a kérdés, hogy mi is valójában Oroszország érdeke Líbiában. Az óvatos válaszok szerint egyszerűen csak a szíriai sikerek után egy újabb országban akarja megmutatni a befolyását, hogy komolyan kell és lehet venni a politikai rendezési folyamatokban. Pesszimistább nyugati vélemények szerint ezek mellett Moszkvának az is a célja, hogy Szíria után újabb haditengerészeti és légierő bázisokat szerezzen a Földközi-tenger medencéjében. Ez részben válaszlépés lehet a NATO kelet-európai (baltikumi, román) jelenlétének megerősödésére, részben visszatérést jelenthet a Moszkva részéről az arab világba.

Európa számára persze az is nagy kérdés lesz, hogy az orosz szerepvállalás miként fog hatni a menekült- és migránsáradtra. Ha Moszkva Haftárnak nagyfokú segítséget ad hatalma további kiterjesztésében, és ez akár az ENSZ által elfogadott kormánnyal is szembeütközést hoz, akkor a migránshelyzet csak romlani fog. Ha Oroszország konstruktív szerepet fog játszani a líbiai egység kialakításában – azaz a szembeálló felek összeboronálásban –, akkor az felgyorsíthatja, hogy a tripoli kormány mihamarabb ellenőrzése alá vonhassa saját tengerpartját és gátat szabjon a csempészhajók indulásának. Az EU csak erre vár, hogy megadhasson minden segítséget, a kérdés, hogy Moszkvának mik lesznek a szándékai.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.