Külföld

„Teljes harci készültségben” – az elfelejtett háború Ukrajnában

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2016. 08. 26. 06:56

Augusztus 24-e szimbolikus jelentőségű nap volt Ukrajna történelmében. 1991-ben ugyanis ezen a napon kiáltották ki a független ukrán államot, mely elszakadt a Szovjetuniótól. A nemzeti ünnep most is erős jelentőségű. Csütörtökre várták az ukránok a világban az oroszok proxijaként elhíresült szakadárok betörését. Nem is kellett csalatkozniuk. Helyszíni riport.

Szitál az eső az ukrán fővárosban csütörtökön, több helyen köd van. Ez azonban nem akadályozza meg a tömeget abban, hogy a Majdan térre vonuljon, ahol a függetlenségi felvonulás zajlik. Bár a katonai parádét és a Kresatyik utcán végigdübörgő tankokat elmulasztjuk – késett a repülőgépünk -, az önkéntesekből álló milíciák tömegét még elcsípjük.

Fotó: Jászberényi Sándor

Nők ukrán nemzeti öltözékben, férfiak mintás ukrán ingben vonulnak a különböző hadosztályok zászlajai alatt. Sok a terepszínű ruhát viselő férfi és nő is. A tér közepén hatalmas kivetítőn ukrán hazafias hirdetések mennek, angolul feliratozva. Elmondják, hogy ez az ukránok országa, az aratástól eljutunk a későközépkori lovassági ütközetekig, hogy végül a Donbász felé masírozó, golyóálló mellényes fiatal fiúk képénél álljunk meg. Ez a videó valódi üzenete, itt úszik be a szöveg, hogy tegyél Ukrajnáért.

Bár a hangulat alapvetően nyugodt, a terepruhás férfiak arcát körbelengi a szomorúság. Ők jöttek vissza az orosz segítséggel „felszabadított” területekről, és ők is fognak oda visszatérni az ünnepség végén.

A világ szeretné azt gondolni, hogy a második minszki egyezménnyel véget ért az ukrán háború, a valóság az, hogy nincs fegyvernyugvás Kelet-Ukrajnában. Minden nap 4-5 ember hal meg mindkét oldalon. Folyamatosan ropognak a fegyverek.

Petro Porosenko ukrán elnök szerint „Putyin a világrend stabilitását akarja megdönteni”, ezért avatkozik bele a fegyveres konfliktusokba, fizeti Európa szélsőséges csoportjait, és persze tesz arról, hogy Ukrajna ne tudjon elszakadni Oroszországtól. Az, hogy a szakadár csoportok jól felfegyverzettek és az ukrán reguláris hadsereggel szemben is tartani tudják állásaikat, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Oroszország áll a másik oldalon. Igaz, ezt sosem ismerte el.

Lassan egy éve parázslik ez a konfliktus Kelet-Ukrajnában, amihez csak egy politikai döntés kell, hogy újra lángra kapjon. Nagyon arrafelé mutat minden, hogy az oroszok hamarosan döntésre fognak jutni.

Augusztus 10-én például az orosz szolgálatok (FSZB) közölték, hogy több ukrán terrorakciót hiúsítottak meg a Krím félszigeten. Állítólag negyven kilónyi TNT-vel felszerelkezett kommandósokat fogtak el. Bár a közösségi médiában azonnal felizzottak a különböző videók, Oroszország a mai napig nem állt elő semmilyen bizonyítékkal a történtekről.

Az ukrán kormány tagadta a vádakat, úgy nyilatkoztak, hogy Putyin „cassus belli”-t keres, amivel befejezheti Ukrajna szétdarabolását.

Az incidens ahhoz mindenesetre elég volt, hogy Putyin lemondja az eredetileg elfogadott hangcsúi tárgyalásokon való részvételét, melynek célja – többek között – a kelet-ukrajnai helyzet békés rendezése lett volna. Így viszont ezt a konfliktust nem lehet rendezni fegyverek nélkül. Nagyon úgy tűnik, hogy Oroszországnak nem is ez a célja. Az ukrán média jelentős csapatmozgásról számolt be a Krím félszigeten. Érkeznek a tankok, ágyúk a szakadárok által ellenőrzött területekre, az orosz hadsereg pedig teljes harci készültségben van egészen augusztus 31-ig.

Miután kibámészkodjuk magunkat a felvonuláson, felhívjuk telefonon Andrej Zaplienkót, a frontról tudósító ukrán kollégánkat, akivel közösen mentünk be a debalcevei ostromgyűrűbe. Hallani a géppuskák hangját a telefonon keresztül, miközben beszélünk.

Persze gyere, de előtte akkreditáltasd magad az ATO-nál

– mondja.

Az ukránok a Donbászban zajló védekezést Anti Terrorista Műveletnek (ATO) nevezik. A napunk hátralévő része azzal telik, hogy megszerezzük a szükséges engedélyeket, hogy először Kramatorszkba, majd a frontvonalra utazhassunk. Felhívjuk a magyar követséget is.

Fel kell szólítanom, hogy ne menjen – mondja a követségi munkatárs.
Rendben.
Megértette, hogy felszólítottam?
Megértettem.
Mégis elmegy, gondolom.
Igen.

A CNN már lent van a fronton. Az éjszakai műsorban a tudósító két golyózápor között hüledezve beszél arról, hogy ez lenne a tűzszünet. Pedig valóban ez az. A nagy kaliberű ágyúkat ugyanis még nem vetették be teljes gőzerővel, az a jövő zenéje – az általam megkérdezettek szerint. Egyébként senki sem tud semmi biztosat. Lehet, hogy támadni fognak az oroszok, lehet, hogy nem. A szakadárok azért a függetlenség napján biztosan csinálni fognak valamit.

Csütörtök reggelre meg is jönnek a hírek az ukrán függetlenség napjának mérlegéről. Az ukrán média szerint az orosz és szakadár csoportok az elmúlt 24 órában 85 (!) alkalommal támadtak meg ukrán katonai pozíciókat, 38 alkalommal a donyecki, 22 alkalommal a mariupoli és 25 alkalommal a luhanszki szektorban.

Forrás: https://liveuamap.com

A tanklövedékektől a 122-milliméteres tarackokon keresztül mindent bevetettek a frontvonalnál álló falvakban. Nagyon úgy tűnik, hogy a minszki egyezmény végnapjait éljük.

Pénteken fogjuk megkapni a sajtóakkreditációnkat, szombaton indulunk a frontra.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.