Salánk, 2016. december 15.
Iskolások magyar zászlókkal fogadják Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét a kárpátaljai Salánkon 2016. december 15-én. A házelnök magyarországi, mindenekelőtt debreceni és miskolci önkormányzati támogatással épült óvodát és tornatermet avatott fel a magyar ajkú településen.
MTI Fotó: Nemes János
Belföld

A magyar zászló erőt, hűséget és reményt jelent

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 03. 16. 17:29

Korábban a témában:

A piros-fehér-zöld zászló és a koronás címer vitathatatlanul a magyarság legfontosabb jelképe. Az 1848. március 23-án elfogadott XXI. törvénycikk tette kötelezővé a nemzeti lobogó használatát az összes közintézmény és magyar hajók esetében. Aztán 2014 decemberében az Országgyűlés március 16-át nyilvánította a magyar zászló és címer napjává:

1. Az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja.

– a teljes szöveg itt.

Magyar színek

Idén tehát harmadik éve ünnepelhetjük zászlónkat és címerünket, nézzük meg őket picit közelebbről. Kezdjük a címerrel: bárkit megkérdezünk az utcán, rávágja, hogy bal oldalon a négy fehér sáv a négy nagy folyót, a Dunát, a Tiszát, a Szávát és a Drávát ábrázolja, a három zöld halom három hegy: Tátra, Mátra, Fátra. Ez pont annyira igaz, mint amennyire nem.

Részletkérdés, de a sávok címerpajzsunk jobb oldalán vannak, a heraldikában ugyanis az oldalak “felcserélődnek”: abból kell kiindulni, hogy a pajzsot egy velünk szemben álló személy fogja, így az irányokat az ő helyzete határozza meg. És a fehér a címertanban ezüst.

A magyar címer jobb oldala tehát egy vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező. Ez hazánk egyik legősibb motívuma, amely Imre királyunk aragón felesége által ismertté vált aragón címer − vörös mezőben arany cölöpök − ellenpárjaként születhetett meg 1200 körül. Első megjelenése Imre egy aranypecsétjéről ismert 1202-ből, ahol oroszlánok „őrzik” a vágásokat.

Szokás árpádsávként is emlegetni, ami viszont újkori kifejezés, miként maga az Árpád-ház is. De mindenképp Árpád dinasztiájához köthető: történészek úgy látják, hogy a trónörökös mindaddig a vörös-ezüst sávozott pajzsot használta, míg trónra nem került, koronázása után már a kettős kereszttel fejezte ki hatalmát.

A kettős kereszt a királyi hatalmat, később magát az országot, a vágások az Árpádok családját jelképezték. És az 1200-as évekből való külföldi feljegyzések szerint a vörös és fehér egyértelműen magyar színeknek számított Európában.

Duna, Tisza, Száva, Dráva

Eredendően ugyan a sávoknak semmi közük a folyókhoz, nem azok szimbolikájaként kerültek a címerbe, mára viszont mégis tekinthetjük őket annak. Werbőczy István 1514-ben kiadott jogi munkájában, a híres Hármaskönyvben Szent Istvánra való hivatkozással így fogalmaz:

Innen érdemelte ki a király és apostol nevét, mert tanításával, jó cselekedeteivel és példaadásával a földön az apostolokat helyettesítette. És ugyanazért a pápa adományából czímereként szentsége jeléül a kettős keresztet is méltán érdemelte ki, hogy tudniillik: királynak és apostolnak joggal mondjuk. Innen az ő idejétől kezdve szokta meg a magyar nemzet is a kettős keresztet saját czímereül tartani és használni. Mert a négy folyó, tudniillik az Ister vagy Duna, Tisza, Száva és Dráva ábrázolását Pannoniától sajátította el, a hol most a magyarok laknak és élnek.

Ez pedig azt jelenti, hogy a XVI. század elején a magyar köztudat már a négy folyóval azonosította a négy ezüst sávot, vagyis több mint fél évezredes hagyományról beszélünk. Illik ismerni a “tudományos magyarázatot”, de attól még nyugodtan címerünk jobb oldalára képzelhetjük a Dunát, a Tiszát, a Szávát és a Drávát.

A kettős kereszt és a hármashalom

Fenti idézetből látszik, hogy Werbőczy Szent István kezébe adta a kettős keresztet, a király Hősök terén látható szobra is markolja, mi pedig a királyi hatalom jelképnek neveztük.

Utóbbi jogos, de István nem használta a kettős keresztet. Bizánci jelképről van szó, ami viszont még évtizedekkel a vörös-ezüst sávok megjelenése előtt jelent meg Magyarországon, elsőként III. Béla király pénzein.

Béla Bizáncban nevelkedett I. Mánuel császár udvarában, mint saját trónörökösét – míg meg nem született saját, kései fia. A kettős keresztet tehát Béla hozta magával Magyarországra, ahol a királyi hatalom, majd az ország legfontosabb szimbólumává vált.

A három halom dallamos, jól csengő szimbolikája, a Tátra, Mátra, Fátra a barokk kor szülötte. Ez ma is a legelterjedtebb magyarázat, de van aki a koronázódombként vagy a Golgotaként magyarázta. Az igazság az, hogy a heraldika nemigen szereti a “lebegő” jelképeket, a kettős kereszt alatt már a XIV. században – Nagy Lajos uralkodása alatt – hármas halommá fejlődött talapzat a korai időszakban a földet jelképezhette, és már a legkorábbi ábrázolásokon is zöld színnel szerepelt.

Címerből zászló

A Magyarországot “jelképező” színek tehát a kései Árpádok óta piros és a fehér, amelyekhez néhány évszázad múlva csatlakozott a címer alapján a zöld is. Ebből a hármasból pedig az a reformkor, majd az 1848-as forradalom alkotta meg – a francia forradalmi triklór mintájára – a magyar nemzeti zászlót.

A romantika pedig jelentést is társított a színekhez:

  • a piros az erőt,
  • a fehér a hűséget,
  • a zöld a reményt jelenti.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 7.
A kormány bevándorlásról szóló plakátja a főváros VIII. kerületében, a Hungária körúton 2015. június 7-én. Több helyen megrongálták a plakátokat, ezért a Fidesz feljelentést tesz bűncselekményre felbujtás miatt. Németh Szilárd, az országgyűlési képviselője felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait, hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetek elvégzésére".
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.