Napjainkban egyre több szó esik a longevityről, vagyis a jó egészségben eltöltött időszak maximalizálásáról. A legtöbb szakértő ennek kapcsán a helyes táplálkozást, a rendszeres testmozgást és a társas kapcsolatokat helyezi a középpontba. Bár ezek természetesen elengedhetetlen részei a nagy egésznek, a szakértők szerint van egy gyakran figyelmen kívül hagyott tényező a hosszú élethez vezető úton: a személyiségünk – írja a Science Alert.
Az International Journal of Applied Positive Psychology szaklapban megjelent tanulmány részeként a kutatók Olaszország egyik híres „Kék Zónáját” – Szardínia szigetét – vizsgálták. A Kék Zónák olyan régiók a világon, ahol az emberek statisztikailag jóval hosszabb ideig élnek, és az átlagnál sokkal nagyobb arányban érik meg a századik születésnapjukat.
Mire jutottak a kutatók?
A Cagliari Egyetem pszichológusa, Maria Chiara Fastame által vezetett kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy a személyiségvonások miként kapcsolódnak a pszichés jóléthez és az életminőséghez. A szakemberek abból indultak ki, hogy a rugalmas, adaptív személyiségjegyek közvetve hozzájárulnak az aktívabb életmód fenntartásához, ami kulcsfontosságú az időskori vitalitáshoz.
A vizsgálat során a kutatók 125 szardíniai felnőttet vizsgáltak meg, akiknek az életkora 71 és 101 év között mozgott. A résztvevők közül 55-en éltek a Kék Zónában, míg 70-en a régión kívüli, de hasonló kulturális és egészségügyi hátterű szomszédos közösségekből származtak. A résztvevők részletes teszteken és interjúkon estek át, amelyek során felmérték mentális állapotukat, megnézték szabadidős tevékenységeiket, valamint az úgynevezett Big Five személyiségmodellt, amely a nyitottságot, lelkiismeretességet, extraverziót, barátságosságot és neuroticitást méri.
A kutatók szerint a Kék Zóna lakói szignifikánsan magasabb pontszámot értek el nyitottság terén, ami azt jelenti, hogy idős koruk ellenére is rendívül kíváncsiak maradtak a világra, élénk érdeklődést mutattak az új ismeretek iránt, valamint kifejezetten nyitottak voltak a friss intellektuális kihívásokra és élményekre. Emellett jobb megküzdési mechanizmusokkal rendelkeztek, és lényegesen több időt töltöttek szellemileg vagy fizikailag stimuláló hobbikkal.
A kutatók kiemelték: a személyiség nem közvetlenül hosszabbítja meg az életet, hanem a mindennapi viselkedést formálja. Egy nyitott ember ugyanis tapasztalataik szerint nagyobb valószínűséggel keres új tapasztalatokat, tartja fenn társas kapcsolatait és marad aktív. A tanulmány tehát látszólag megerősíti, hogy a mentális hozzáállás éppolyan fontos építőköve a hosszú életnek, mint a genetika vagy a megfelelő étrend.
