Tudomány

Súlyos vérengzés nyomát is megtalálták az avar településen

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Az elmúlt évek izgalmas eredményeket hoztak a rejtélyes avar kor kutatásában: a genetikai elemzések értékes bepillantást nyújtottak a korabeli társadalomba, a nemrégiben előkerült leletek pedig tovább árnyalták a tudományos elképzeléseket. Igaz, több új kérdés is felmerült egy, eddig teljesen példa nélküli lelőhely miatt. Ellátogattunk a Kecskeméti Katona József Múzeumba, hogy az intézmény tematikus kiállításán ismerjük meg a régió legérdekesebb avar kori régészeti felfedezéseit.

Nagyjából 1400 évvel ezelőtt, a mai Bács-Kiskun vármegyei Kunbábony közelében pompás temetést tartottak: a sírba egy 60 év körüli, közösségében vezető szerepet betöltő férfi testét helyezték el különféle aranykincsekkel, méltóságjelvényekkel, keleti és bizánci eredetű tárgyakkal, fegyverekkel, illetve egyéb sírmellékletekkel. Az avar kori nyughelyet az 1970-es években találták meg, az itt feltárt férfira ma kunbábonyi kagánként hivatkoznak, utalva a rejtélyes népcsoport, az avarok méltóságnevére.

A kunbábonyi kagán egyike a Kecskeméti Katona József Múzeum (KKJM) által a Cifrapalotában megrendezett, november 8-a óta látogatható, Egy eltűnt nép nyomában: Az avarok élete a Duna-Tisza közén című kiállítás főszereplőinek.

A tárlat fókuszában a Duna–Tisza közének avar kori leletei állnak.

A kiállításon a régebbi felfedezések mellett olyan újabb maradványok, tárgyak is helyet kapnak, amelyek az elmúlt években kerültek elő Bács-Kiskun vármegye területének különböző pontjain, köztük egy teljes település eddig példátlan, közelmúltbéli felfedezésekor.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik