Szakadatlanul önti magából az esőt a Borisnak elnevezett ciklon, az előrejelzések szerint a csütörtöktől a jövő hét közepéig tartó időszakban többfelé 200-300 milliméter is lehullhat a Duna, a Rába, a Lajta és a Mura vízgyűjtőjében. A mediterrán ciklon hazánkban is napokig tartó, bőséges esőzéseket okoz, miközben a napi középhőmérséklet az október végi szintre süllyed, itt írtunk erről bővebben.
Az extrém mennyiségű csapadékot pedig „nyilvánvalóan” extrém méretű áradás követi, egyes beszámolók felütései már riadót, veszélyt, özönvizet jeleznek – az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Facebook-oldalán kérte a sajtót, hogy bánjon óvatosan a főcímekkel. Az ilyen helyzetekre jellemző módon lassan ott tartunk, hogy a hatalmas zajban elvész a valóság megismerésének lehetősége a közvélemény számára.
Mit várhatunk ettől az árhullámtól? Hol fog tetőzni és fenyeget-e bármilyen veszéllyel? Siklós Gabriellát, az OVF szóvivőjét kérdeztük. Minden alábbi információ alapja a 2024. szeptember 13-án, péntek délután érvényes állapot és előrejelzés, az időjárás nehéz kiszámíthatósága miatt a helyzet változhat. Magyarán az előrejelzett csapadékmennyiségnél több és kevesebb is hullhat, itt és most a legfrissebb prognózisból indulunk ki, miszerint szombattól hétfőig 50-200 milliméternyi eső várható nyugati folyóink vízgyűjtőin.
A Dunán komoly
Az eddigi és a még előttünk álló csapadék mennyisége tényleg extrém, főleg ennyire rövid idő alatt. A máig emlékezetes árhullám 2013 nyarán 891 centiméterrel tetőzött Budapestnél, a rakpartokat bőven elnyelte a víz, de nem fenyegetett azzal, hogy kiönt a városra. Ehhez képest most ugyanitt 750-800 centiméter közé várják a maximumot, tehát özönvízről nem beszélhetünk.
A rakpartokra kiönt majd a folyó, látványos lesz, komolyabb fenyegetést azonban nem jelent. Az extrém jelző erős túlzás, inkább azt mondanám, komoly árhullám várható a Dunán
– mondja a 24.hu-nak Siklós Gabriella.
Összességében Győr fölött szinte biztosan a legmagasabb, 3-as fokozatú árvízvédelmi készültség lesz érvényben, és jelenleg az látszik, hogy Budapest felett is több szakaszon ez lesz a helyzet, egyelőre Esztergom és Komárom térségében kérdéses, itt nem feltétlenül érjük el ezt a szintet. A fővárosban és az alsóbb szakaszokon első- és másodfok valószínű.
A Lajtán és a Rábán extrém
A Lajtán és a Rábán azonban már nevezhetjük extrémnek az árhullámot, mindkét folyón megdőlhet a valaha mért legmagasabb vízállás rekordja. Természetesen ez sem jelenti azt, hogy a víz elönti a védett oldalt, azaz kiönt a gátak felett. Ehhez egyrészt még a rekordvízszint sem elegendő, másrészt a vízügy szakemberei éjjel-nappal beavatkozásra készen, a helyszínen figyelik majd az eseményeket. Ami előfordulhat, és nem szokványos, hogy
A Murán is komoly árhullám várható, és itt, valamint a Rába mentén vannak olyan szakaszok, ahol a védvonalakat nem az állam, hanem a helyi települések önkormányzata felügyeli. A vízügyesek viszont minden érintett helyszínen jelen lesznek, ha kérik, hogy segítséget nyújtsanak a védekezésben.
Összességében tehát nincs, és nem is várható olyan vészhelyzet, ami a lakosságot érintené. Védelmi szempontból egyébként nem is a tetőzés mértéke jelenti a legnagyobb problémát, hanem az árhullám levonulása, pontosabban annak ideje. A roppant tömegű víz ugyanis nagyon erős nyomást helyez a gátakra, lassú apadásnál ez logikusan sokáig fennáll, így megnő a védművek sérülésének lehetősége.
A mostani előrejelzések szerint a csapadék a jövő hét kedden, szerdán megszűnik. Az Alpokban viszont egyre vastagabb hótakaró alakul ki, és ha melegszik az idő, ennek olvadása elnyújthatja az ár levonulását.
Vészőrök állnak készültségben
Ilyenkor a híradásokban gyakran elhangzik, hogy a vízügyi szakemberek napi 24 órában dolgoznak az érintett folyószakaszokon, de vajon mit jelent ez a gyakorlatban? A mostanihoz hasonló szituációban először is meghatározzák, hogy hova hány emberre, milyen gépekre, felszerelésre lehet szükség. Nyilván nem egyszerű feladat, mert egy rendkívül változékony helyzetben, ráadásul előre kell dönteni az erőforrások optimális elosztásáról, majd szükség esetén gyorsan és rugalmasan kell tudni változtatni.
Az előttünk álló napokban előfordulhat, hogy több száz embert vezénylünk majd át nyugatra a tiszai vízügyi igazgatóságokról. Műszaki vezetők, vízhozam mérők és úgynevezett vészőrök érkezhetnek
– sorolja a szóvivő.
Ők napi 24 órában ellenőrzésük alatt tartják majd az érintett szakaszok gátjainak állapotát, és szükség esetén beavatkoznak. Ez sokféle tevékenységet jelent, mindig az aktuális problémát kell megoldaniuk: megszüntetni a buzgárokat, szükség esetén megerősíteni egyes gátszakaszokat vagy homokzsákokat tölteni és pakolni.
Az Vízügy munkatársainak fegyelmezetten és összehangoltan kell dolgozniuk, nem erős túlzás azt mondani, hogy ebből a szempontból a honvédelmi és rendvédelmi szervekhez hasonló elvárások szerint.
