Az izlandi Reykjanes-félszigeten 2019 vége óta megváltozott a békés világ. Ismétlődő magma felnyomulások a földkéregben és már három lávaöntő kitörés jelzi, hogy 800 év nyugalom után újra egy vulkáni működésben aktívabb időszak következik, ami évekig, évtizedekig is eltarthat – írja a 24.hu-nak elküldött közleményében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.
Ez nem meglepő, hiszen a terület az egymástól távolodó Észak-Amerikai- és az Eurázsiai kőzetelemez határán, a Közép-Atlanti-hátságon fekszik. Ez a Reykjanes-félsziget csücskén lép be Izland szigetére, és egy transzform vető zóna mentén tolódik el keleti irányba, majd a történelmileg is fontos Thingvellir zónában halad tovább, folytatódik a Krafla területen, ahol 1975 és 1984 között volt egy mostanihoz hasonló intenzív vulkáni időszak.
Mondhatni, a jelenlegi állapot teljesen törvényszerű a földtani, lemeztektonikai helyzetet alapul véve. Azonban a kőzetlemez-távolodás, a kapcsolódó vulkáni működés nem folyamatos, hanem epizodikusan zajlik itt, a Reykjanes térségben több száz éves nyugalmi időszakokkal elválasztva. Most október 27-én kezdődtek olyan jelek, amelyek arra utaltak, hogy ismét magma nyomul fel a földkéregben.
Komoly vulkáni működés
Az izlandi vulkanológusok a megfigyelt jelekből, adatokból arra következtetnek, hogy nagy mennyiségű magma nyomul fel és ez 4-5 kilométer mélységben oldalirányban terjed szét egy délnyugat-északkelet irányú zóna mentén, a félsziget egyik transzform hasadékzónája alatt. A bazaltos magma a felszín alatt, egyre inkább délnyugat irányban terjed miközben óriási nyomást fejt ki a felső néhány kilométer vastag földkéreg kőzettestre.
A földmozgások jelentősen gyengítik ezt a zónát, ami előkészítheti a magma gyors felszínre jutását és vulkánműködés kezdődhet, mondhatjuk bármikor. A modellszámítások szerint jóval nagyobb magmatömeg nyomul a földkéregbe, mint az előző három, Fagradalsfjall közeli vulkánkitörés során, azaz
Ha a magma felszínre tör és vulkánkitörés kezdődik, mit várhatunk? A vulkanológiai ismeretek ebben is segítenek. A kitörés jellege, amennyiben az szárazföldön történik, alapvetően lávaöntéses lesz, amihez járulhatnak lávaszökőkút kitörések, különösen az elején. A kérdés persze az, hogy hol nyílik meg a föld? A legnagyobb esély erre a Sundhnjúkagígar hasadékzónában van, ami annyiban optimális hely lehet, hogy a vulkáni működés közvetlenül nem veszélyezteti sem a Kék Lagúnát, sem Grindavikot.
A rosszabb forgatókönyvek
Jelentősebb lávaöntés esetében azonban ez a helyzet változhat. Van azonban ennél rosszabb forgatókönyv is. Az egyik szerint a hasadékzóna délnyugati részén jön fel a magma, Grindavik településen, ez esetben a 2018-as hawaii Nagy-szigeten, valamint a 2021-ben La Palma szigetén zajló vulkánkitörés után, újra házak között törhet fel a magma. Még rosszabb, ha a magma a partvonaltól délnyugatra jut a felszínre az Atlanti-óceán vize alatt:
Utoljára, 2014-15-ben volt jelentős lávaöntő kitörés a sziget belsejében, lakatlan területen. A Holuhraun kitörés 1,5 köbkilométer mennyiségű lávát produkált, a kapcsolódó kén-dioxid gázkiáramlás komoly gondot okozott még a távoli településeken is, többek között Reykjavíkban is. Most az izlandi vulkanológus szakemberek, együttműködve a Polgári Védelem munkatársaival napi 24 órában követik az eseményeket és hoznak döntéseket, amelyekkel védhetik a lakosokat.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
