Október első napjai kellemes meglepetéseket hoztak, ugyanis Karikó Katalin orvosi Nobel-díja mellett Krausz Ferencet is jutalmazta a svéd alapítvány. A Németországban élő magyar kutatóval a Magyar Tudományos Akadémia készített interjút.
Elmondása szerint nagyon meglepte az elismerés, annak ellenére is, hogy a Nobel Alapítvány néhány héttel ezelőtt szervezett egy Nobel-szimpóziumot az attoszekundumos fizika témája köré, ami általában azt üzeni, hogy a szakterület elérte a Bizottság ingerküszöbét. Ez az érdeklődés Krausz szerint ugyanakkor azt is jelentette, hogy az adott évben nem ebben a témában ítélik oda az elismerést.
A Max Planck Kvantumoptikai Intézet kutatója a díjjal járó 11 millió svéd koronát (ez átszámítva mintegy 368 millió forintot jelent) jótékony célra ajánlotta, a Science4People, az attoszekundumos közösség kezdeményezésére létrejött jótékonysági alap részére. Ezt a szervezetet kollégáival hozta létre, motivációja pedig az volt, hogy rendszeresen jár Magyarországra, ahol sokkal közelebb van az ukrajnai konfliktus, mint Németországban.
A híradások, a képek nagyon magukkal ragadtak, és elgondolkodtam, hogy személy szerint én mit tudnék tenni az ügyben. Először arra gondoltam, esetleg elmegyek segíteni a határra a menekültek fogadásában, de aztán láttam, hogy ezt csodálatosan megoldották a honfitársaim. Eszembe jutott, hogy talán többet tudok tenni a kapcsolatrendszeremen keresztül, és így jött az ötlet, hogy indítsak egy ilyen kezdeményezést, amelynek a keretében megpróbálom megszólítani az általam ismert tudományos közvéleményt adományokat kérve. Nemcsak pénzadományokat, hanem elektronikus készülékeket, számítógépeket, laptopokat is kapunk folyamatosan, amiket aztán továbbítunk, és amiket a barátaink Kárpátalján nagyon-nagyon jól tudnak használni különböző iskolákban, oktatási intézményekben
— nyilatkozta a Nobel-díjas magyar fizikus.
Krausz Ferenc azt is elmondta, hogy ő, Anne L’Huillier és Pierre Agostini úgy kaptak közös díjat, hogy fizikailag sosem dolgoztak együtt. „A díjazottak kutatási tevékenysége egymásra épültek, anélkül, hogy bármelyikükkel konkrét együttműködés alakult volna ki. Ez a szép a tudományban, úgy is profitálhatunk egymás munkájából, hogy ehhez közvetlen együttműködésre lenne szükség” — mondta.
A fizikus szerint az attoszenkundumos fizika kutatási területe folyamatosan fejlődik. A kétezres évek elején még 650 attoszekundumos időtartamúak voltak a fényvillanások, pár évvel később azonban már 80 attoszekundumos impulzusokat is elő tudtak állítani. Erre még a Guinness is felfigyelt és oklevéllel jutalmazta az eredményüket, ám ez azóta már Amerikába vándorolt.
Az is szóba került, hogy Magyarországon két attoszekundumos fizikával foglalkozó kutatóhely is működik: a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, valamint a Krausz által vezetett Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ. Mint mondta, a szegedi épült kifejezetten azzal a céllal készült, hogy az attoszekundumos fizika témakörében kínáljon infrastruktúrát érdeklődő kutatóknak a világ minden tájáról. A fizikus szerint
ez a díj visszajelzés a politika irányába is, hogy talán nem volt annyira rossz döntés ezt a centrumot létrehozni – ez egy olyan technológia, amiben van jövő, és ami további fontos felfedezések alapjául szolgálhat.
Végül a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központról is beszélt a szakember. Mint mondta, az orvosi alkalmazás területén nagyon biztató eredményeik vannak. Az utóbbi időben nyolc különféle rákfajtáról derült ki, hogy a molekuláris ujjlenyomat módszerével érzékelhető. Emellett Merkely Bélával is együttműködnek, melynek nyomán kiderült, hogy a szívkoszorúér-betegségekre is érzékeny a módszer, ahogy a cukorbetegségre, és az ezt megelőző állapotra, a prediabéteszre is. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a módszer alkalmazható-e esetleg egy széles körű egészségmegőrzési program alappilléreként, az egészségi állapot felügyeletére.
