Az emberi tevékenység egyre súlyosabb hatást gyakorol a bolygónkra. Éppen ezért 26 nemzetközi tudós 2009-ben megállapított kilenc olyan küszöbértéket, amelyeket monitorozva megállapíthatjuk, mennyire káros a Földre az emberi jelenlét. A Science Advances című szaklapban most újra megvizsgálták ezek helyzetét, az eredmény pedig drámai: kilencből hat kérdésben már túl vagyunk a határon – írja az Interesting Engineering.
A közel 15 évvel ezelőtt végzett kutatás idején még csak három területen léptük át a megengedett értéket: a klímaváltozás, a biológiai sokféleség eróziója, illetve a biokémiai ciklusok roncsolása terén. A friss tanulmányból a klímaváltozás kapcsán kiderült, hogy ugyan a légköri CO2-koncentráció globális határértékét 350 ppm-ben (milliomodrészek per millió) határozták meg, jelenleg 417 ppm-mel a biztonságos működési tartományon kívül vagyunk.
Emellett bár az aeroszolok koncentrációja is nőtt, egyelőre még a biztonságos területen mozog. Tizennégy évvel ezelőtt még nem, mára viszont jelentősen meghaladtuk a földhasználat változásainak határértékét is. A szabályok szerint ugyanis a jégmentes területek legfeljebb 15 százaléka szolgálhatna mezőgazdasági célokat, ám jelenleg ennél többről van szó. Ennek oka elsősorban a globális népesség- és fogyasztásnövekedés, amely évről évre csak növeli a földhasználatot.
Végül a küszöbértékek közt szerepel az édesvíz felhasználása is, amelynek ideális esetben kevesebbnek kéne lennie, mint 4000 köbkilométer/év. Ezt azonban minden valószínűség szerint már a 20. század elején átléptük.
Van, amit még nem léptünk át
Sajnos kevés esetben tapasztalhatjuk, hogy az emberiség még azelőtt beismeri a hibáit, hogy már súlyos árat kellene fizetnie a saját hibáiért. Nos, 1987-ben megtörtént ez is: a montreali jegyzőkönyv, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezmény aláírásával ugyanis sikerült korlátozni az ózont bontó halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) kibocsátását.
Az aeroszol kibocsátása mellett az óceánok savasodása is egy olyan kérdés, amelyben bár emelkedés tapasztalható, annak értéke még biztonságosnak tekinthető. A lap szerint ugyanakkor a tendencia a széndioxid-kibocsátás további növekedésével romlik. A legfontosabb intézkedésekként a tanulmány a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozatos megszüntetését, és a pusztító erdőgazdálkodás felszámolását említi meg.
