Tudomány

A Közel-Keleten vízválságot, Európában migrációs hullámot okozhat az iráni háború

Fegyveres rendőr áll őrt Teheránban, Irán fővárosában.
Morteza Nikoubazl / NurPhoto via AFP
Fegyveres rendőr áll őrt Teheránban, Irán fővárosában.
Fegyveres rendőr áll őrt Teheránban, Irán fővárosában.
Morteza Nikoubazl / NurPhoto via AFP
Fegyveres rendőr áll őrt Teheránban, Irán fővárosában.

Az iráni háború nemcsak a Közel-Keletre, hanem Európára is súlyos hatással van – hívja fel rá a figyelmet Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző a Másfélfokon megjelent írásában. A konfliktus ugyanis egyszerre mélyíti a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza a kontinensünkre nehezedő migrációs nyomást.

A szakértő szerint a Közel-Kelet eleve a klímaváltozással leginkább sújtott régiók közé tartozik. Az ottani országokban a súlyos aszályok miatt szinte állandó probléma a vízhiány és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága. A limitált erőforrások, valamint a növekvő népesség önmagában is gyengítik a politikai és társadalmi stabilitást, az iráni háború pedig tovább súlyosbítja az amúgy válságos helyzetet. A fegyveres konfliktus ezrek életét követelte, és tömegek kényszerültek elhagyni az otthonaikat. A háború olyan kritikus infrastruktúrákat is veszélyezteti, mint a víztisztító üzemek és öntözőrendszerek, amelyek nélkül az élet elképzelhetetlen lenne a Közel-Keleten.

Papp Zsanett Gréta szerint mindezek nem tekinthetők csupán régiós problémának, hiszen Európára nézve is közvetlen biztonsági és gazdasági kihívásnak számítanak. A romló életkörülmények, valamint a fegyveres konfliktusok egyre több embert kényszerítenek hazájuk tartós elhagyására, ami hosszabb távon Európa irányába is fokozhatja a migrációs nyomást. A legtöbben most még más közel-keleti országban keresnek menedéket, például az olyan fontos tranzitországokban, mint Libanon, Irak és Törökország, ám ezen államok kapacitásai korlátozottak.

Fel nem robbant iráni rakéta Szíria területén.
Bakr ALKASEM / AFP Fel nem robbant iráni rakéta Szíria területén.

Az elemző úgy látja, hogy az újabb migrációs hullámok komoly társadalmi és politikai kihívás elé állíthatják Európát, mivel növelik a befogadó országok infrastruktúrájára nehezedő nyomást, fokozhatják a társadalmi polarizációt és politikai radikalizációt, valamint erősíthetik az Európán belüli biztonságpolitikai és identitáspolitikai feszültségeket. Az erőforrás-konfliktusok gyarapodása, az erősödő migrációs nyomás
és a mélyülő társadalmi egyenlőtlenségek együttese ráadásul újabb konfliktusok melegágya lehet, nemcsak a Közel-Keleten, hanem Európában is.

A Közel-Kelet ráadásul továbbra is a globális energiaellátás egyik kulcsrégiója, ezért a térségben zajló fegyveres konfliktusok közvetlenül érintik Európa energiaellátását és gazdasági stabilitását. Vagyis a háborúk könnyen az energiaárak megugrásához, sőt az ellátás bizonytalanságához vezethetnek. A tagállamok az ilyen helyzetekre eltérő intézkedésekkel reagálnak: támogatási csomagokkal, árszabályozással vagy alternatív energiaforrások keresésével próbálják mérsékelni a válság hatásait. Ezek a lépések ugyan rövid távon enyhíthetik a társadalmi és gazdasági nyomást, azonban nem kezelik az európai energiarendszer strukturális sérülékenységeit.

A szakértők szerint tényleges megoldást csak az importfüggőség csökkentése és a hazai kapacitások bővítése jelentene. Ennek érdekében a megújuló energiaforrások, az energiatárolás és az okos hálózatfejlesztés felgyorsítását sürgetik.

A súlyos aszályok és a vízhiány a Közel-Kelet mellett már Európában, így Magyarországon is egyre komolyabb problémát jelent. A szakértők szerint hazánk tájaiból több Balatonnyi víz hiányzik, és a helyzet évről évre rosszabb. Lapunk számos cikkben foglalkozott a magyarországi vízhiány kérdésével, ezek a tartalmaink alább elérhetők:

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik