Tudomány

Szinte egész Moszkva lángolt 1812-ben

DeAgostini / DEA PICTURE LIBRARY / Getty Images
DeAgostini / DEA PICTURE LIBRARY / Getty Images

A nagy moszkvai tűzvész, amely a város épületeinek kétharmadát elpusztította 1812. szeptember 14-én, néhány órával Napóleon seregének bevonulása után tört ki a. Az óriási sikerre számító francia hadvezérre a katasztrófa nagyobb csapást mért, mint korábbi ellenfelei együttvéve – írja a Rubicon.

A lángok buktatták meg Napóleont

Napóleon abban bízott, hogy az orosz főváros elfoglalásával béketárgyalásokra kényszerítheti I. Sándor cárt. A lángok azonban felemésztették a megszálló sereg lakhatását biztosító épületeket, valamint Moszkva élelmiszer-tartalékait is, így a közeledő orosz tél és az éhező csapatok elégedetlensége következtében Napóleon már októberben visszavonulásra kényszerült.

A demoralizált franciáknak a fagyos orosz télben kellett átvonulniuk a végtelen sztyeppén, miközben a vad kozákok rajtaütései és az éhezés megtizedelték az egykor büszke hadsereget.

Az eset hozzájárult Napóleon végső, waterlooi vereségéhez is, ugyanis Franciaország a két esemény között eltelt kevesebb mint 3 év alatt nem tudta kiheverni az oroszországi veszteségeket.

Máig rejtély, mi okozta a tüzet

Máig vitatott, hogy pontosan mi is okozta a tüzet: egyes vélekedések szerint a moszkvai lakosok maguk kezdték a gyújtogatást, hogy saját otthonaik feláldozásával védjék meg hazájukat, a franciák között pedig az a szóbeszéd terjedt el, hogy a rombolás Fjodor Rosztopcsin parancsnok utasítására történt, szeptember 12-én pedig több moszkvai polgárt is halálra ítéltek gyújtogatás miatt.

A cár visszautasította a vádakat, az oroszok felelősségére pedig nincsen kézzel fogható bizonyíték. Lev Tolsztoj úgy vélte, a katasztrófa azért történhetett meg, mert a városból elmenekülő polgárok tűzhelyei őrizetlenül maradtak.

Kapcsolódó
Ez volt az egyik legnagyobb tűzvész Budán
A házak több mint fele megsemmisült a katasztrófában.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik