Már a Homo erectus korában – vagyis több mint másfél millió évvel a Homo sapiens megjelenése előtt – kialakulhatott a tényleges emberi nyelvet megelőző előnyelv (protonyelv), amelynek megjelenésére közvetetten az akkori klímaváltozás is hatással lehetett – írja az MTI az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) közleménye alapján.
Nagyjából kétmillió évvel ezelőtt sokkal szárazabbá vált a bolygó éghajlata, ettől a Homo erectusok táplálékforrásai megcsappantak. Mivel a fegyvereik még nem voltak elég fejlettek, nagyvadra nem tudtak vadászni, így kizárólag az elhullott tetemeket fogyaszthatták el. Az erectusok tehát részben dögevésre tértek át, azonban versengeniük kellett a veszélyes ragadozókkal, amelyek általában szintén nem tudták elejteni a felnőtt nagyvadakat, így ugyancsak a dögökre lestek.
Derek Bickerton nyelvész elmélete szerint ez a konfrontatív dögevés kényszerítette ki az erectushordák tagjai közötti kommunikációt, amely hatékonyabb együttműködéshez vezetett, ez pedig előnyhöz juttatta őket a ragadozókkal szemben.
A ragadozó állatok nem tudták felbontani a legnagyobb vadak bőrét, így várniuk kellett, hogy az a bomlástól felhasadjon, a Homo erectusok viszont már olyan eszközökkel rendelkeztek, amelyekkel fel tudták vágni a tetemek bőrét és izmait.
A ragadozók nyilván megpróbálták elorozni tőlük a tetemeket, az erectusok azonban sokan voltak, együttműködtek egymással, és az életüket is védték, így egyre sikeresebbé váltak
– magyarázta Szathmáry Eörs, az ELKH ÖK Evolúciótudományi Intézetének kutatóprofesszora, a kutatás vezetője.
A kutatók szerint a sikerességben fontos szerepe lehetett a protonyelvnek. A Homo erectusnak már igen nagy méretű agya volt a testtömegéhez képest, ami az evolúció során megfelelő alapot biztosított az egyre bonyolultabb gondolkodásbeli képességek – ezzel együtt az előnyelv – kialakulásához is.
Ennek a nyelvnek valószínűleg volt hangadási összetevője és gesztusokat is tartalmazott, amelyek segíthették a hangadással átvitt információ megértését. A vokális jeleket viszont ekkor még nem fűzték egymás után meghatározott szabályok szerint, a kimondott szavak között bonyolultabb jelentésbeli kapcsolatot teremtő nyelvtan csak a Homo sapiensnél jelenhetett meg, ez tekinthető a tényleges nyelv kialakulásának. A protonyelvet tehát a nyelvtan hiánya különbözteti meg a tényleges nyelvtől.
A szakértők számítógéppel szimulálták a feltételezett folyamatot, eredményeik szerint lehetséges, hogy az együttműködésen alapuló dögevés jelentette a protonyelv kialakulásának fő hajtóerejét.
A modellekből azt láttuk, hogy az emberi evolúció során ugrásszerűen és szinte egyszerre jelenhetett meg a konfrontatív dögevés és a protonyelv. Évmilliókkal ezelőtti evolúciós történéseket a szó szoros értelmében bizonyítani természetesen nem tudunk. Ugyanakkor, ha egy átmenetet elég alaposan körüljárunk, és kizárjuk a lehetséges forgatókönyvek nagy részét, akkor egyre nagyobb valószínűséggel feltételezhetjük, hogy ami marad, az jól írja le a valós történéseket
– foglalta össze a vizsgálat eredményeit Szathmáry Eörs.
