Ritka esetekben a stroke vagy az agykárosodás következtében a páciensek elveszíthetik látásukat, ám környezetüknek hosszú időbe telhet, mire észreveszik a vakságot – írja az IFLScience.
Néha a betegek egészen kitartóan képesek bizonygatni, hogy tökéletesen látnak.
Az Anton-szindróma rendkívül ritka, eddig mindössze 28 esetet írtak le. Az állapotot Gabriel Anton neurológus fedezte fel a 19. század végén, a szindróma olyan alanyoknál jelentkezik, akik kortikális, azaz agy látásért felelős régiójának sérüléshez köthető vakságban szenvednek. Az is előfordul, hogy sclerosis multiplex áll a háttérben.
Az agy ilyenkor képes olyan képeket előállítani, amelyeket az ember látásként érzékel. A zavartság miatt a páciensek gyakran környezetüket és magukat is megvezetik, hogy a vakságra ne derüljön fény.
Az Anton-szindrómát eddig többnyire idősebb személyeknél írták le, de hatéves betegről is tudni. A szakértők a tünetegyüttest általában a vakság okának kezelésével próbálják gyógyítani. Bár a szindrómát a 19. században írták le, valószínűleg már az 1. századi Seneca is bemutatott egy esetet, amely egy Harpaste nevű nőhöz köthető.
