Komka Péter / MTI
Tudomány koronavírus

Menekülő mutánsokat hoz létre a koronavírus

Az omikronnal a koronavírus az influenza alá „szelídült”, kevés esély látszik aggodalomra okot adó változásra: jelenleg menekülő mutánsokat hoz létre, evolúcióját a vakcinákkal befolyásoljuk. Rusvai Miklós virológus professzorral beszélgettünk.

Csaknem három éve, 2019 végén bukkant fel a kínai Vuhanban az új koronavírus, a SARS-CoV2. Gyorsan és kegyetlenül söpört végig a bolygón, az emberiség száz éve, az első világháborút követő spanyolnátha óta nem nézett szembe ilyen mértékű világjárvánnyal. Elképesztőek a számok: világszerte eddig 635,9 millió ember fertőződött meg, az elhunytak száma 6,61 millió fő, Magyarországon 46 266 ember vált a Covid áldozatává.

Eltelt szűk három év, és bár a fertőzések száma még mindig magas, de úgy tűnik, a vírus elcsendesedett, megszelídült. Fellélegezhetünk és tehetünk egy lépést hátra, hogy megnézzük, mit tanultunk a kórokozóról, amíg „tömeggyilkosból” omikronná alakult, és a többség számára megszűnt a súlyos betegség vagy az életveszély réme.

Valójában óriási szerencsénk volt, az omikron immár menekülő mutánsokat termel, és egyes kutatók számításai szerint mindössze öt százalék az esély, hogy újabb, pusztító formát öltsön.

Dr. Rusvai Miklós virológussal, az Állatorvostudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárával a Magyar Természettudományi Társulat Járványok a 14. századi pestisjárványtól a koronavírus-pandémiáig című konferenciáján beszélgettünk.

A denevér- és a laboreredet

Az igen komoly pandémiás veszélyt jelentő koronavírusokból eddig nyolcat azonosítottak, ebből hármat az elmúlt húsz évben –, de mindegyik denevérektől származik, akárcsak az utolsóként megjelent SARS-CoV2. Rögtön az elején felmerült, hogy valójában a Kínai Tudományos Akadémia Vuhani Virológiai Intézetből szabadult ki, ahol amerikai támogatásból denevérvírusokon kísérleteztek. Ezzel persze máris megszülettek a „mesterséges vírusról” szóló összeesküvés-elméletek tucatjai: a hullám máig kitart, de a valóság ennél sokkal prózaibb lehet.

A kezdet megismerésében egyébként tényleg problémát okoz a vírus felépítése. Genetikai vizsgálatokkal ugyanis ma már kimutatható, hogy az egyes vírusvariációk mennyi idő alatt jöttek létre a hozzájuk legközelebb álló variánsból.

A 27 900 nukleotidból álló SARS-CoV2 1150 nukleotid-különbséget mutat az általunk ismert legközelebbi »rokonától«, az RaTG13 denevérvírustól. Ilyen eltéréshez becslések szerint nyolcévnyi önálló fejlődésre van szükség

– mondja a 24.hu-nak Rusvai Miklós.

BSIP / UIG / Getty Images

A megoldás azonban nem valami felsőbb hatalom boszorkánykonyháján, hanem sokkal inkább a hiányos tudásunkban keresendő. Bizonyított tény, hogy két korábbi, aggodalomra okot adó koronavírus, a 2002–2003-as SARS és a 2010-es évek elején felbukkant MERS egy-egy közbülső faj „közvetítésével” jutott denevérről emberre. Előbbinél a cibetmacska, utóbbinál a teve volt az az állat, amely szervezetében fejlődve, hosszú idő alatt lényeges átalakuláson ment keresztül.

Minden bizonnyal itt is van egy ilyen állat, de megnevezni még nem tudjuk – a kutatási eredmények kizárták a képből a korábban feltételezett tobzoskát. A másik lehetőség, hogy mégsem az említett vírus a SARS-CoV2 legközelebbi rokona, hanem egy egyelőre ismeretlen változat.

Az összeesküvés-elméletek kedvelői szempontjából egyébként olaj volt a tűzre a kínai hatóságok titkolózása, nem engedélyeztek nyilvános vizsgálatot, és fontos dokumentumokat tartottak vissza, de a professzor szerint ez önmagában még nem ördögtől való. Az ilyen komplexumban rengeteg, a nyilvánosság elől elzárt projekt fut a tudomány szolgálatában, és a laboreredetet azóta sem bizonyította senki.

30 ezer változat

Az első, a vuhani változat 2020 első hónapjaiban söpört végig a világon, és laikusként akkor még el sem tudtuk képzelni, amire a szakemberek idejekorán felhívták a figyelmet: a kórokozó oda-vissza kering majd a világban, új, esetleg még veszélyesebb variációi fejlődnek ki. Így is lett, miközben a vakcinák megalkotása mellett egy fontos tételmondatba kapaszkodhattunk: a vírusnak nem „érdeke” megölni a gazdaszervezetet, ezért evolúciójuk nagy általánosságban a hatékonyabb fertőzés, de enyhébb kórokozó-képesség irányába halad. Most úgy tűnik, néhány, számunkra ijesztő és halálos zsákutca után ugyan, de ez is bejött.

A SARS-CoV2 genetikai kódja, mint már említettük 27 900 nukleotidból áll, képzeljünk el egy könyvet, amelynek lapjai ennyi betűt tartalmaznak. A sejtbe jutva a vírus eszeveszett tempóban sokszorosítja magát:

Millió és millió példányban másolják a könyvet, és ha csak egy betűt is eltévesztenek a 27 900-ból, máris létrejön egy új variáns. A SARS-CoV2 vírusnak mára több mint 30 ezer, így létrejött mutánsát ismerjük

– magyarázza Rusvai professzor.

Szerencsére mindebből csak néhány volt képes jelentős, a kórokozó- vagy fertőzőképességet jelentősen emelő változást összehozni. Ezek okozták aztán a nagy járványhullámokat, a vuhani után az angliait, a dél-afrikait, a brazilt, az indiait, majd egy újabb dél-afrikait kell megemlíteni. Miután azonban India tiltakozott, hogy az országot egy pusztító vírussal kössék össze, bevezették a görög abc betűit, így ma már talán ismerősebb is az előbbi sor:

  • vuhani,
  • alfa,
  • béta,
  • gamma,
  • delta
  • és omikron.

Nálunk ezek közül a vuhani, az alfa, a delta és az omikron okozott járványhullámokat, a vuhani kettőt is 2020-ban, az omikron kettőt az idén.

Óriási szerencsénk volt

A vírus „elsődleges célja” a kezdetektől a fertőzőképesség javítása volt, azaz arra törekedett, hogy minél gyorsabban és könnyebben jusson be a sejtbe. Kis kitérő, de élőnek sem igazán nevezhető lényekről, mint a vírusok erős túlzás cselekvőképességet feltételezni. Ilyenkor értsük úgy, hogy azok a változatok maradtak fenn és váltak dominánssá, amelyek véletlenek sorozata okán ilyen mutációkat szedtek fel.

Eszköze pedig a tüskefehérje, ezzel kapcsolódik a legtöbb emberi sejt felszínén megtalálható, úgynevezett ACE2-receptorhoz. A vuhani változat még igen gyenge volt ebben, mint a betörő, aki rosszul formált álkulccsal próbálja nyitni a zárat: működik, de nem elég hatékony, lassan boldogul, nagy a lebukás kockázata. A sorra következő verziók mind sikeresebbek lettek, az omikron pedig ma már egy szinte tökéletes álkulccsal rendelkezik.

Vajda János / MTI Oltásra várakozók a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton Miskolcon 2022. szeptember 2-án.

Jelen tudásunk szerint tüskefehérjéje a lehető legjobban illeszkedik az ACE2-höz, ami hatalmas teljesítmény a mindössze 1,5–2 évnyi evolúció tükrében. Az első változatok kórokozó-képessége is nőtt, a humán statisztikák összetettsége folytán nehéz visszabontani, de állatkísérletek bizonyították: csak a deltától kezdve okoz enyhébb megbetegedést.

Óriási szerencsénk volt tehát eleve azzal, hogy „megszelídült”, illetve mert ez ilyen gyorsan megtörtént.

A vírusok megbetegítő képességének romlása gyakori ugyan, de nem törvényszerű: a fekete himlő vagy a kanyaró például jottányit sem „gyengült” évszázadok alatt. Az omikron azonban immár csak a felső-légúti nyálkahártyák sejtjeihez kötődik, torokgyulladást okoz, de nem jut le a tüdőbe.

Öt százalék, hogy bedurvul

És mit hoz a jövő? A választ nyilván senki nem ismeri, de az biztos, hogy a SARS-CoV2 nem tűnik el. Már egy éve nem bukkant fel olyan, aggodalomra okot adó jelentős vírusváltozat, amiért folytatni kellene a görög ábécét.

Ehhez az omikronon már nagyon sok változásra lenne szükség, Rusvai Miklós érthető példát hoz: ha a megbetegítő-képesség (vagy kórokozó-képesség, ahogy tetszik) nő, de a fertőzőképesség csökken, az számunkra közömbös, mert ez az új variáns nem lesz képes kiszorítani az omikront, kipusztul. Ha fordítva történik, gyakorlatilag nem okoz megbetegedéseket, miközben sokakat immunizál. Logikus módon akkor sincs semmi gond, ha mindkettő csökken.

Baj akkor van, ha mindkét tulajdonság erősödik, erre a jelenlegi becslések öt százalékot adnak

– emeli ki a virológus. Hozzáteszi: a többi 95 százalék sem egyenlő arányban oszlik meg fenti lehetőségek között, a tudomány mai állása szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy még tovább szelídül.

Alex Plavevski / EPA / MTI Koronavírustesztre váró emberek Sanghajban 2022. március 15-én. Kína szárazföldi részén az előző hét során az újonnan azonosított, belföldi fertőzésből eredő Covid-esetek napi száma a 2020-as, legelső járványhullám óta nem látott szintre emelkedett.

Menekülő mutánsok

Az omikron folyamatosan megjelenő újabb és újabb változatai jól látható módon a vakcinák megkerülésére törekszenek. A mai oltóanyagok többségét még az eredeti variáns ellen hangolták: olyan antitesteket képeznek, amelyek lefedik a vírus tüskefehérjéjét, amivel a sejthez kapcsolódik. Csakhogy az omikron egyre speciálisabb „álkulcsa” megtalálja a rést.

Teljesen kijátszani viszont nem fogja tudni soha: ehhez olyan változásra lenne szükség a tüskefehérjén, annyira eltorzulna, hogy már nem illene az ACE2 receptorhoz sem, azaz nem tudna a sejtbe jutni. Maradva a hasonlatunknál: addig reszelgeti az álkulcsot, míg véső lesz belőle, és hiába fér már oda a zárhoz, nem tudja beleilleszteni.

Az újabb és újabb változatokat menekülő mutánsoknak nevezi a tudomány, mert mi húzzuk egyre szorosabbra a kötelet, amiből próbál kibújni. Mindent összevetve Rusvai Miklós azt mondja:

a SARS-CoV2 a statisztikák szerint az influenza kórokozó-képességének szintje alá küzdötte magát. Ha három oltás és egy tünetmentesen átvészelt omikron után választanom kellene, hogy influenza vagy Covid ellen oltatom be magam, előbbi mellett döntenék.

A virológus úgy véli, az omikron tulajdonságainak ismeretében egészséges személyeknek elég a három oltás, főleg, ha azóta megfertőződtek ezzel az omikron változattal – ezt nevezzük átvészeléses immunitásnak. Hangsúlyozza azonban, hogy egészen más a helyzet a veszélyeztetett csoportokba tartozókkal. Ilyenek az idősek, a szív- és érrendszeri panaszokkal, daganattal küzdők, immunhiányos, cukorbeteg személyek és számos, krónikus betegséggel élő ember.

Számukra az omikron is komoly kockázatot jelenthet, érdemes a negyedik, ötödik, többedik oltást is felvenniük, ökölszabályként nagyjából félévente, de mindenképpen az orvosukkal konzultálva.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!