Egy ritka kozmikus esemény nyoma lehet az a meteorit, amelyet 1996-ban fedeztek fel a Szahara egyiptomi részén – írja a Live Science. Jan Kramers, a Johannesburgi Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban a Hypatiaként ismert kő kémiai összetételét elemezve arra jutnak, hogy olyan port és gázt tartalmaz, amely egy elpusztult csillagot vett körbe.
Az Ia típusú szupernóvák általában olyan rendszerekben figyelhetők meg, amelyek egy összeomlott csillagmagból, egy úgynevezett fehér törpéből, illetve egy nagyobb, fiatalabb csillagból állnak. A kisebb és sűrűbb objektum folyamatosan szívja társa anyagát, míg végül a fehér törpe szupernóva-robbanást nem tapasztal, amely aztán elpusztítja a rendszert.
Az objektum a Naprendszer pereméről aztán befelé indult el, eltalálta a Földet, a légkörbe belépve pedig darabokra vált szét.
A vizsgálat alapján a meteorit szilícium-, króm- és mangántartalma szokatlanul alacsony, míg vas-, kén-, foszfor-, réz- és vanádiumszintje igen magas. Kramers szerint az összetétel nem illeszkedik Naprendszerben előforduló objektumokéhoz. A további tesztek még nagyobb meglepetést okoztak: úgy tűnik, hogy a kő még csak nem is galaxisunk azon karjából származik, ahol a Föld van. Az anyagok arról árulkodnak, hogy az objektum nem egy II típusú szupernóva-robbanással jött létre.
A csillagadatok átfogó elemzése és a modellezés után a csapat arra jutott, hogy csak egy Ia típusú szupernóva adhat magyarázatot a Hypatia eredetére. Kramers szerint amennyiben hipotézisük helyes, úgy a kő lehet az első kézzelfogható földi bizonyíték egy ilyen eseményre.
Érdemes hozzátenni, hogy a meteoritban az alumínium, a foszfor, a klór, a kálium, a réz és a cink szintje nincs összhangban azzal, amit egy Ia típusú szupernóvától elvárnának. Lehetséges, hogy ezeket az anyagokat a fehér törpe társától örökölte.
