Egy új tanulmányban a szerzők azt írják, prokariótákra és algákra bukkantak 830 millió éves halitkristályokban – számol be a ScienceAlert. A felfedezés azt sugallja, hogy a kősóként is ismert anyagban további ősi, tengeri létformák maradványai rejtőzhetnek. Az eredmények emellett a potenciális földön kívüli létformák kutatásához is hozzájárulhatnak.
Amikor a halitkristályok formálódnak, kis mennyiségű folyadékzárványok maradhatnak bennük, amelyek sokat elárulnak a kősó kialakulási körülményeiről. Már korábban kiderült, hogy a halit létrejöttének extrém sós környezetében bizonyos organizmusok, így baktériumok, gombák és algák nagyon jól érzik magukat.
Sara Schreder-Gomes, a Nyugat-Virginiai Egyetem munkatársa és kollégái olyan kristályokat elemeztek, amelyek Ausztrália középső részén, a Browne-formációnál kerültek elő. A térségben ma egy sivatag húzódik, a távoli múltban viszont egy tenger terült el itt. Az érintett magmintát 1997-ben gyűjtötték be.
A szakértők nem invazív módszerrel vizsgálták a halitot, és úgy vélik, hogy prokarióta és eukarióta sejteket mutattak ki a kristályokban. A csapat elképzelhetőnek tartja, hogy egyes organizmusok még mindig életben vannak. A zárványok mikroélőhelyekként viselkedhetnek, belsejükben pedig apró kolóniák létezhetnek. Korábban találtak már élő eukariótákat 250 millió éves kősóban.
Az eredmények akár az idegen élet keresésében is segíthetnek. Amennyiben a Marson vannak olyan területek, amelyek a Browne-formációra hasonlítanak, ott szintén konzerválódhattak ősi létformák.
