A 2020 márciusában a COVID-19 világjárvány megfékezésére bevezetett korlátozások a levegőszennyezés, a környezeti zaj és a fizikai aktivitás példátlan csökkenéséhez vezettek az európai nagyvárosokban – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben. A változások emberi egészségére gyakorolt hatásai az intézkedések szigorúságától és a helyi kontextustól függően eltérőek voltak, betekintést engedve abba, hogy a sürgősségi intézkedések hogyan befolyásolhatják szélesebb körben a lakosság egészségét. Az Environmental Pollution című folyóiratban megjelent tanulmány szerint máshogy hatottak a lezárások a városokban, de elmondható, hogy a légszennyezés miatt egészségesebbek, a kevesebb mozgás miatt egészségtelenebbek lettünk.
Három európai nagyvárosban vizsgálták a COVID-lezárások hatását barcelonai kutatók: Barcelonában, ahol szigorú lezárásokat vezettek be, beleértve a törvény által kikényszerített otthoni elzárást, Stockholmban, ahol az intézkedések sokkal lazábbak voltak, és végső soron egyéni felelősségtudatra volt bízva, mennyire vigyáznak a lakók; és végül Bécsben, amely nagyjából a kettő között helyezkedett el.
A szakértők mindhárom város esetében három különböző időpontban gyűjtöttek adatokat a légszennyezettségről, a környezeti zajról és a fizikai aktivitásról: a világjárvány előtt, a elzárás alatt és az azt követő feloldási időszakban. Első lépésben a kutatók kiszámították a három környezeti körülmény és az emberek egészsége közötti összefüggéseket a pandémia előtti és a világjárvány alatti szint között. Második lépésben ezeket a különbségeket összehasonlították a meglévő egészségügyi adatokkal, és megfigyelték, hogy évente hány szívinfarktus, stroke-, depressziós és szorongásos diagnózist lehetett volna megelőzni minden vizsgált városban, ha egy évig meghosszabbították volna a légszennyezettségre, környezeti zajra, fizikai aktivitásra és a zöldterületekhez való hozzájutásra befolyással lévő lezárásokat.
Egyértelmű volt, hogy a lezárások szigorúsága egyértelmű összefüggésben volt a vizsgált környezeti tényezőkkel. Éppen ezért a legszigorúbb Barcelonában csökkent a leginkább a légszennyezés, de itt csökkent lényegesen a fizikai aktivitás és a zöldterületek látogatásának aránya és gyakorisága is.
Ugyanebben az időszakban Bécsben a nitrogéndioxid-szennyezés 22%-kal, az átlagos napi zajszint 1 decibellel, míg a fizikai aktivitás 76%-kal csökkent. Stockholm esetében ezek a csökkenések 9%-osak, 2 decibelesek, illetve 42%-osak voltak.
A vizsgálatban szereplő összes tényező közül a fizikai aktivitás volt az, amely a legtöbbet számított az egészség szempontjából. Így a barcelonai szigorú elzárás egy teljes évre történő feltételezett meghosszabbítása az agyvérzések és szívinfarktusok 10%-os, a depresszió és a szorongás diagnosztizálásának 8%-os, illetve 12%-os növekedését eredményezte volna.
A levegő- és zajszennyezési adatok csökkenése éppen ellenkezőleg, pozitív hatásokat hozott. Ha az nitrogén-dioxid-koncentráció első lezárásból eredő csökkenése egy egész évig fennmaradt volna, a becslések szerint a szívinfarktusok 5%-a, a stroke 6%-a és a depressziós diagnózisok 11%-a megelőzhető lett volna Barcelonában. Bécsben a becslések szerint a csökkenés 1% lenne a stroke és a szívinfarktus esetében, és 2% a depresszió esetében. Stockholmban a pozitív egészségügyi hatás a depressziós diagnózisok 1%-ának megelőzése lenne.
Hosszú távon a barcelonai zajszint javulása a becslések szerint az éves szívrohamok 4%-át, a szélütések 7%-át és a diagnosztizált depressziók 4%-át megelőzhette volna. Bécsben 1%-kal lehetett volna csökkenteni a szívinfarktus, a stroke és a depresszió előfordulását. Stockholm esetében a becslések szerint 2%-kal csökkent volna a diagnosztizált szívinfarktus és depresszió, és 4%-kal a zajcsökkentéssel összefüggő stroke esetek száma.
A három városban megfigyelt különbségek ellenére van egy közös minta: a jobb levegőminőség és a zaj egészségügyi előnyei nem ellensúlyozzák a csökkent fizikai aktivitás sokkal komolyabb negatív hatásait – figyelmeztettek a szakértők. A mérleg nyelve még mindig inkább a negatívumok, mint a pozitívumok felé billen el.
