November első felében mutatták ki az influenza H5N1-es altípusát egy Baranya megyében elhullott nagy lilikből, azóta már több baromfigazdaságban is azonosították a vírust. Az érintett állományokat felszámolják, csak eddig több 10 ezer baromfit kellett elpusztítani.
A kórokozót vad vízi szárnyasok terjesztik, az őszi vonulási időszakban pedig mondhatni menetrendszerűen jelenik meg hazánkban (is), amikor ezek a fajok hatalmas távolságokat tesznek meg megfelelő téli élő- és táplálkozóhelyeket keresve. Ilyenkor pedig mindig felmerül:
Dr. Jakab Ferenc virológus professzort, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetőjét kérdeztük.
A vadmadár pottyant egyet
Alapvető tényként mindenekelőtt érdemes leszögezni, hogy minden influenza madárinfluenza, hiszen a vírusok ezen csoportjának ők a természetes gazdaszervezetei. Ami ebből minket érint, hogy leginkább a H5 és a H7 altípusoknak alakulhat ki fertőzőbb változata.
A H5N1 csupán egy a sok típus közül, a madarak bélrendszerének sejtjeiben replikálódik és ürülékükkel jut a környezetbe, a fertőzési lánc innentől kezdve igen egyszerű. A fertőzött vadmadár pottyant egyet, az ürülékével érintkező egyéb madarakra átterjed a vírus – ha ezt épp egy baromfitelep felett teszi, tömeges fertőzés lehet a vége.
Tudni kell még, hogy a H5N1 törzseken belül is megkülönböztetünk alacsony patogenitású és magas patogenitású, azaz fertőzőképességű törzseket. Eddig előbbi kategóriáról volt szó, a madarakban enyhe tüneteket okoz, embert nagyon ritkán fertőz meg. Itt kezdődnek viszont azok a további lépések, amelyek már humán pandémiához vezethetnek, ha nem lépünk időben közbe.
A H5N1 önmagában humán járványt nem okozhat
A baromfiállományban cirkuláló, alacsony fertőzőképességű vírus ugyanis változik, mutálódik, és viszonylag hamar kialakulhatnak a magas patogenitású törzsek. Szárnyasoknál ezek már komoly tüneteket és elhullást okoznak, illetve potenciálisan embert is fertőzhetnek.
A mutáció kialakulásának megelőzése miatt kell sajnos a teljes fertőzött állományt azonnal leölni és megsemmisíteni, ha a H5N1 megjelenik a körükben
– emeli ki a 24.hu-nak Jakab Ferenc.
A H5N1 madárról emberre nagyon ritkán megy át, ez akkor fordul elő, ha az illető sokat tartózkodik magas fertőzőképességű beteg madarak között. Európában és a fejlett államokban ez gyakorlatilag csak akkor lehetséges, ha a baromfitelepek dolgozói nem tartják be a higiéniás előírásokat. A harmadik világ országaiban viszont meglehetősen általános jelenség, hogy a család megosztja saját házát, legszűkebb életterét a baromfival.
Arra ugyanakkor nincs egyértelmű bizonyíték, hogy emberről emberre terjedne, így pedig járványt sem okoz. Ezért a H5N1-ről – legyen szó bármelyik variációjáról – elmondhatjuk: komoly gazdasági károkat okozó, de kizárólag állategészségügyi probléma. A folytatás viszont már nem.
A sertés az influenza olvasztótégelye
Önmagában a madárinfluenza tehát nem, vagy csak igen ritkán indít humán pandémiát, de ismerkedjünk meg a reasszortizáció, magyarul géncsere fogalmával! Esetünkben ehhez egy sertés szükséges, amely faj az emberi és a madárinfluenza vírusokra is fogékony. Ha megfertőződik a H5N1 magas patogenitású változatával, majd tegyük fel, elkap egy emberi kórokozót is, ekkor a vírusok összekeverednek benne.
A sertés szervezete az influenzavírusok olvasztótégelyeként működik
– magyarázza a virológus professzor, majd remekül szemlélteti.
Egy edénybe beteszünk 8 kék és 8 piros cérnadarabkát, összekeverjük, majd csukott szemmel kiveszünk belőle 8 random cérnaszálat és lerakjuk egymás mellé. Az eredmény kék és piros madzagok random keveréke lesz, a csak piros és csak kék mellett létrejön egy harmadik színösszeállítás.
Az influenza génjei 8 szegmensből állnak, a színek pedig az embertől és a madártól származó variációkat jelölik. A lényeg pedig, hogy a sertésben megszületik a harmadik, új típus.
Az új vírus az igazán veszélyes
Ettől kezdve minden a „színkombináción” múlik. Ha mondjuk tartalmaz olyan felszíni fehérjét, ami képes emberi sejteken megtapadni, akkor minket is megfertőz. És ha ez a fehérje történetesen madártól származik, akkor
Ha azt gondoljuk, túl sok itt a véletlen egybeesés ahhoz, hogy a valóságban megtörténjen, gondoljunk a H1N1 okozta világjárvány 2009-ben: pontosan ugyanez volt a forgatókönyve, ott ráadásul egy többszörös reasszortizáció ment végbe.
A H5N1 hazai megjelenése igencsak rossz hír, de Jakab Ferenc kiemeli, hogy az egészségünket nem fenyegeti, egyelőre az agráriumot érinti. A nagyobb baj megelőzése érdekében viszont több lépéssel a veszélyesebb kórokozó kialakulása előtt lépnünk kell, ehhez pedig sok tíz- és százezer baromfi kényszerű elpusztítására, jókora gazdasági károk elszenvedésére van szükség.
