Tudomány

A lövéseket túlélte, az orvosi kezelést már nem

James Garfield 1831-ben született Ohióban egy telepes házaspár öt gyermeke közül legfiatalabbként. Édesapja korai halála után édesanyja nevelte fel tisztes szegénységben. Garfield kemény munkával finanszírozta tanulmányait, 1856-ban szerzett tanári diplomát – írja a Múlt-kor.hu.

Váratlanul lett elnökjelölt

Ekkoriban már javában politizált, az akkoriban Amerikát megosztó rabszolgaság kérdésében az intézmény kiterjesztése ellen, az államok jogainak ügyében az Unió megerősítése mellett foglalt állást. Belépett a Republikánus Pártba, Ohio állam szenátusába választották be, miközben megnősült és letette az ügyvédi vizsgát.

A polgárháborúban önkéntesként szolgált, a „hadi tudományt” menet közben sajátította el, 1863-ban már vezérőrnaggyá nevezték ki. Rangjáról lemondva kongresszusi képviselő lett, tekintélyes politikussá vált, 1880-ban szenátorrá választották. Ám mielőtt helyét elfoglalhatta volna, váratlanul a Republikánus Párt elnökjelöltjének választották.

Az elnökjelölő gyűlésen ugyanis a két esélyes jelölt – Grant volt elnök és James Blaine maine-i szenátor – támogatói egyensúlyban voltak, a patthelyzet feloldásaként végül a 36. szavazáson mindannyian a „sötét ló” Garfieldre voksoltak.

Az Egyesült Államok huszadik elnöke 1881. március 4-én foglalta el hivatalát. Rövid ténykedése során főként a megosztott Republikánus Párt békítgetésével volt elfoglalva: az alelnöke, Chester A. Arthur vezette frakció ugyanis ellenezte a Garfield által tervbe vett közszolgálati reformot és a polgárháborúban vesztes Déllel való kíméletesebb bánásmódot.

Wikipedia James Garfield

Garfield a kinevezések kapcsán konfliktusba keveredett pártja legbefolyásosabb személyeivel, és győzött. Diadalát azonban már nem tudta kiaknázni: 1881. július 2-án merényletet követtek el ellene.

Vérmérgezést kapott

Az elnökre a washingtoni pályaudvaron lőtt rá kétszer egy elmebeteg ügyvéd, aki nem kapta meg az általa megpályázott párizsi konzuli tisztséget. Az egyik lövedék csak Garfield karját súrolta, a másik azonban hátába fúródott és sehogy sem találták. Az elkeseredett orvosok végül a telefont feltaláló Bellt is elhívták, aki maga készítette fémdetektorral vizsgálta át az elnök testét.

A golyó így sem lett meg, mert – mint később kiderült – az akkoriban ritkaságnak számító fém ágyváz miatt a készülék használhatatlannak bizonyult.

Az elnök egyre betegebb lett, magát a lövést még túlélte volna, azonban a sebében csupasz kézzel turkáló orvosok miatt vérmérgezést kapott és ebbe 1881. szeptember 19-én belehalt.

Szakértők szerint akár csak húsz évvel később is könnyedén felépült volna. Merénylőjét 1882-ben – hiába volt szemmel láthatóan beszámíthatatlan – halálra ítélték és kivégezték. Garfield volt az Egyesült Államok második meggyilkolt, egyben a második legrövidebb ideig hivatalban lévő elnöke, és a negyedik, aki hivatalában halt meg.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.