Klösz György fényképei / Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
Tudomány bbc history

Sokáig számkivetett volt az MTA

A közeljövőben megkezdődik a Magyar Tudományos Akadémia – a pesti Széchenyi téren álló – székházának felújítása. Az épület 1862 és 1865 között épült, az pedig közismert, hogy a hazai „tudós társaság” felállítása Széchenyi István gróf 1825-ös, a pozsonyi országgyűlésen történő felajánlása nyomán kezdődött meg, az intézmény létét pedig egy 1827-es törvény foglalta jogi keretbe. De hol működött az Akadémia ebben a négy évtizedben?

Egyszer itt, máskor ott

Állandó épülete nem volt. A tudós társaság az első üléseit Pozsonyban, a főrendi ülésteremben tartotta 1825 és 1830 között, majd 1831-től a gyorsan fejlődő Pest egyik legimpozánsabb új épületében, annak is az első emeletén bérelt helyiségeiben. Ez volt a Hild József tervei alapján épült Nákó-palota a mai székháztól néhány méterre, a Széchenyi – akkor Kirakodó – téren, a mai Gresham-palota helyén.

Itt folyt a napi munka, és itt tartották az üléseket is, ám a hely szűkös volt, ezért a közgyűlésekre, nagyobb eseményekre nem itt, hanem a vármegyeháza dísztermében kerítettek sort. 1833-ban költözött a társaság, ekkor Trattner-Károlyi István író, ügyvéd és nyomdatulajdonos Urak utcája és a Gránátos utca (a mai Petőfi Sándor és Városház utcák) között található, ma is álló kétudvaros épületében béreltek ki egy nagyobb épületrészt. 1844-ben itt nyílt meg az Akadémiai Könyvtár, de közben napirenden volt az a kérdés is, hogy az Akadémia valamilyen állandó, méltó elhelyezést kapjon.

A Nemzeti Múzeum építése idején felmerült, hogy ide költözzön az Akadémia is, ám az épületben erre nem lett volna elég hely, így ezt az ötletet végül elvetették. A nagygyűléseket azonban az 1858 és 1864 közti időszakban többször is a múzeum dísztermében tartották, a jól bevált vármegyeháza mellett.

Országos gyűjtés

Született egy olyan terv is, amely szerint a múzeum szomszédságában, a mai Bródy Sándor utca és a Pollack Mihály tér sarkán épült volna fel egy állandó székház, de végül ez sem valósult meg. A forradalom és szabadságharc egy időre levette a napirendről a kérdést, ami 1857-ben került újra elő, amikor néhány bogdányi középbirtokos indított mozgalmat az Akadémia elhelyezésének rendezése érdekében. Elhatározásukról Jókai Mór jelentetett meg egy cikket a Magyar Sajtó című lapban, így országos hírnévre tettek szert, és ennek hatására történhetett, hogy báró Sina Simon bankár 1858-ban hatalmas összeget, 80 ezer forintot ajánlott fel a székház megépítésének céljára. Ez nagy lökést adott az ügynek, és 1859-ben már meg is indult a hivatalos gyűjtés, közel háromezer ismert személy vállalta a népszerűsítést és az adománygyűjtést országszerte.

A mozgalom Pest városától is nagy segítséget kapott, amikor a város vezetése 1860-ban részben ingyen, részben nagyon kedvező áron felajánlott egy, a Lánchíd pesti hídfőjétől északra fekvő, 1300 négyszögöles telket a nemes célra. Dessewffy Emil, az Akadémia akkori elnöke Wodianer Mór bankár segítségével elérte, hogy ezt a telket elcseréljék az előnyösebb helyen fekvő, a Kirakodó térre néző, az Első Duna-Gőzhajózási Társaság tulajdonában álló telekre, így 1861-ben Friedrich August Stüler német építész már ide készítette el a székház terveit.

Az 1862 tavaszán indult építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette, akik pénzzel, illetve munkával is hozzájárultak az országos gyűjtőakció sikeréhez. A palotában az Akadémia első ülését 1865. április 24-én tartották, az ünnepélyes megnyitóra pedig 1865. december 11-én került sor, végleg véget vetve az Akadémia hosszú számkivetettségének.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.