Egy friss tanulmány alapján a neandervölgyi ember készítette a spanyolországi Ardales-barlangban talált több mint 60 ezer éves motívumokat – írja az MTI az AFP-re hivatkozva. Ősi rokonunkat régebben primitívnek írták le a szakemberek, az elmélet ugyanakkor az utóbbi időkben az új leletek miatt megdőlni látszik.
Egy 2018-as tanulmány alapján a Málaga közelében fekvő barlang cseppkövein talált vörös és okkersárga festékek legalább 64 800 évesek. Ekkor a modern ember még nem élt a kontinensen. A megállapítás komoly vitát váltott ki, egy másik publikáció szerzői azt feltételezték, hogy a pigmentek egy természetes anyag, a vas-oxid folyásából keletkezhettek. Francseco d’Errico, a Bordeaux-i Egyetem kutatója csapatával most kizárta a természetes eredet hipotézisét.
Az új elemzések feltárták, hogy a pigmentek összetétele és elhelyezkedése nem lehet természetes folyamatok eredménye, azokat fröcsköléssel, fújással vihették fel a cseppkövekre. Szerkezetük ráadásul egyáltalán nem egyezik a barlangból vett természetes mintákéval, ami azt feltételezi, hogy a pigmentek külső forrás révén kerültek a barlangba.
A jóval részletesebb kormeghatározás megmutatta, hogy a festékeket különböző időpontokban használták, több mint tízezer év különbséggel. „Ez alátámasztja azt a feltételezést, mely szerint a neandervölgyi ember számtalan alkalommal járt itt több ezer éven át, és megjelölte a barlangot festékkel” – mondta d’Errico.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy nehéz összehasonlítani a neandervölgyi ember művészetét a modern ember ismert rajzaival, például a franciaországi Chauvet-Pont d’Arc barlang alkotásaival.
A rajzok nem feltétlenül felelnek meg az általunk ismert művészetnek, inkább egy szimbolikus cselekedet eredményei. Továbbra is rejtély, hogy mit is jelentenek.
Egy közelmúltban közzétett tanulmány szintén a neandervölgyiek művészi képességeit tárja fel. A szakértők egy németországi barlangból előkerült csontot vizsgáltak, és véséseket azonosítottak rajta.
