Lukas Kabon / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Tudomány

Hazánkban is lecsaphatnak pusztító tornádók

Ritkán ugyan, de a csehországi tornádóhoz hasonló erejű forgószelek hazánkban is előfordulnak. Gyakoriságuk és erejük a jövőben nőni fog.

Múlt csütörtökön kora este csapott le egy kegyetlen vihar Csehországra a szlovák határ közelében: több halott, több száz sebesült és hatalmas anyagi károk maradtak utána. Az igazán megdöbbentő az egészben, hogy a rombolásért egy tornádó volt a fő felelős.

Erős, komoly pusztításra képes tornádók Közép-Európában is kialakulhatnak, a klímaváltozás hatásaként egyre gyakrabban és egyre intenzívebb forgószelekre számíthatunk

– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

Óriási szélnyírás a szupercellában

Tornádóink egészen más körülmények között jönnek létre, kisebb a kiterjedésük és szerencsére az erejük is, mint a hurrikánokként, tájfunokként ismert trópusi ciklonoké, amelyekről itt írtunk bővebben. A „mi tornádóink” születéséhez intenzív zivatarrendszer, úgynevezett szupercella szükséges.

A felszíntől felfelé haladva ugyanis a zivatarfelhőkben a szél sebessége és iránya is változik, ami 10-12 kilométer magas képződményeknél, akár 100 km/órát is meghaladó szélsebességnél komoly folyamatokat indít be. A példa kedvéért képzeljük el, hogy az alsó két kilométeren mondjuk 30 km/órás északnyugati szél fúj, a képződmény „tetején” viszont már 100-120-szal száguldó déli-délnyugati légmozgás tép.

Ez az úgynevezett szélnyírás, ami megtekeri a felszálló légáramlatot, dugóhúzóra hasonlító, spirális mozgásra kényszeríti. A szupercella hatalmas területről szívja magába a felszíni meleg, hatalmas energiát tároló levegőt, a „viharszörny” mondhatni öngerjesztővé válik – itt olvashat erről részleteket.

Ha eléri a felszínt, tornádóvá válik

Logikus módon minél forróbb a földfelszín, annál több energiát tárol, ha pedig erre érkezik egy hűvösebb levegőt szállító front, a hőmérsékleti kontraszt heves eseményeket szabadít el. A múlt héten 150 éve nem látott hőhullám sújtotta Közép-Európát, ami hatalmas energiát tárolt, a csütörtöki front hátoldalában viszont jóval hidegebb levegő áramlott a térségbe. Ez szolgáltatta azt a hőmérsékleti kontrasztot, ami mentén szupercellák tömege alakult ki.

A szupercellák olyanok, mint az apró ciklonok, van kicsi hideg és meleg frontjuk, ezek találkozásánál alakulnak ki leggyakrabban az örvénylő tornádók

– magyarázza a szakember.

Az örvénylés a felhő alján kezdődik, majd kezd lefelé nyúlni a felszín irányába. Amikor az örvénylő légoszlop nem éri el a felszínt, akkor tubáról, ha viszont eléri, tornádóról beszélünk. Tó vagy tengerfelszín felett víztölcsérnek nevezzük ezt a veszélyes légköri jelenséget.

A szupercellákból született tornádók néhány percig, legfeljebb fél óráig „élnek”, miközben nagyon változó, 60-120 km/órás sebességgel haladnak, szélességük (azaz a pusztítási sáv) néhány tíz métertől akár egy kilométerig terjedhet. Útjuk során magukba „szívnak” mindent, amit meg tudnak mozdítani: a forgószél a közepén uralkodó, a környezeténél alacsonyabb légnyomás kiegyenlítődése során „szippantja be” a tárgyakat.

Ennél is erősebbek lesznek

A múlt heti eset mutatja, hogy nem szabad a tornádók erejét lebecsülni. Osztályozásuk az úgynevezett korrigált Fujita-skála szerint történik, mely jellemzően károkozásuk alapján sorolja hat kategóriába a forgószeleket 0-5 ig.

A csehországi tornádó 4-es erősségű volt, ami Európában nagyon ritka, viszont hazánkban sem példa nélküli.

Ha a jelenség nem érint lakott területet, nem okoz személyi sérülést vagy anyagi kárt, rendszerint észrevétlen marad. A tragikus emlékű 2006. augusztus 20-ai tűzijáték idején például Pest megye keleti részén egy negyven méteres sávban tornádó döntötte ki az összes, útjába kerülő fát. Jó 50-60 éves fákról volt szó a 4-es út mellett, amihez komoly erő kell. Egy 1955-ös feljegyzés pedig arról szól, hogy egy tornádó a Hortobágyon felkapott egy kombájnt.

A tölcsér belsejébe jutott tárgy egyébként a szívó hatás miatt egy ideig emelkedik, és a légörvénnyel együtt forog, majd ha elég nagy a szögsebesség, ami nem tud egyensúlyt tartani a centrifugális erővel, a tárgy egyszerűen kirepül az örvény belsejéből.

Az igazán rossz hír pedig, hogy a klímaváltozással egyre több és extrémebb hőhullámra számíthatunk, ami jelentősen növeli intenzív szupercellák kialakulásának esélyét, végső soron pedig gyakrabban jelentkező és egyre erősebb tornádókra is számíthatunk.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.